2008.11.05. 20:32
Tejjel-mézzel folyó Kánaán
Szeged - Novemberi nyárban folyt az aranysárga méz Szabó Zsuzsa magyar mézkirálynő üvegcsuprocskáiból Szegeden, a Móra-múzeum lépcsőjén. A 20 éves, kiskunfélegyházi lányt nem véletlenül koronázták meg az idei nemzetközi méhésztalálkozón.
Amellett, hogy szép, csinos és rendkívül bájos, méhész lánya lévén az anyatejjel szívta magába a méz szeretetét. Szegeden közgazdászhallgató, kedvence most az alföldi selyemkóró- és a somogyi hársméz.
A bibliai műkincstárlatra invitált mézédesen, amikor két zümmögő méhecske szegődött udvarhölgyéül. A zümik egy virágos rétről röppenhettek a parkba, bár azt mondták, a Zrínyi-iskola harmadikosai. Osztálytársaik és egy mórahalmi ötödikes „zümmögő kórus" kísérte őket. Hogy a tejet is megidézzék, egyszerre hangos múgatásba csaptak. Kíváncsian nyaltak bele az ínycsiklandó napraforgó-, gesztenye-, medvehagymanektárba. Megkóstolták a Jézus korabeli receptből sütött lepényt és a bőségtálon kínált diót, mandulát, gránátalmát, fügét, datolyát.
Lepték a méhecskék a mézkirálynő csuprocskáit.
Fotó: Segesvári Csaba
Sokáig vadméhek fügéből és datolyából összehordott kincsének gondolták a „tejjel-mézzel folyó Kánaán" szófordulat mézét, amellyel a Biblia 16 helyen jellemzi Izrael gazdagságát.
Tavaly cáfolták meg a régészek, amikor háromezer éves agyagkaptárakra bukkantak egy izraeli ásatáson. Ez bizonyítja, hogy Salamon király korában is sokféle mézet ismertek.
