Időutazás a Délmagyarral: Nőkről nőknek - és mindenkinek

A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának hatvannyolcadik állomása: 1977.

„Könnyű belátni, hogy a mindinkább növekvő feladatokat nehéz egyre fogyatkozó létszámmal megoldani" – indokoljuk a február 12-i vezércikkben, miért is van szükség a munkáskézre, s leginkább a női munkaerőre.

Munkásnőhiány

„Algyőről Stockholmba" – büszkélkedik a január 6-i címlapra kívánkozó képriport. Ács S. Sándor felvételein algyői lányok és asszonyok, előttük „a divatszőnyeg alapanyaga, a rongygombolyag", a szövőszék, merthogy „a szőnyegszövést még nem sikerült gépesíteni". Az információ pedig annyi, hogy „végvásznak széleiből, mindenfajta textilanyag hulladékából készít a Szegedi Háziipari Szövetkezet algyői telepe rongyszőnyegeket. A saját erőből épített, 480 négyzetméteres műhelycsarnokban tavaly 76 ezer négyzetmétert szőttek, s szállítottak külföldi megrendelőnek. A határokon túl egyre divatosabb rongyszőnyegek mellett 1 millió forint értékű vesszőkosarat is fontak, amely ugyancsak külföldi piacra kerül. A több millió forintos értéket 35 alkalmazott és 60 bedolgozó termelte. Az 1977. évre már megkötötték az első szerződéseket: NSZK-ba és Svédországba 88 ezer négyzetméter rongyszőnyeget kell szállítaniok".

A tempó fokozódását jellemzi, hogy „a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat újszegedi gyárában tavalyelőtt 10 millió 889 ezer, tavaly pedig 11 millió 130 ezer négyzetméter kelmét készítettek, miközben a szövöde összlétszáma 36-tal csökkent. Szerepet játszik az újszegedi üzem munkáshiányában az is, hogy legjelentősebb utánpótlási területén – Makón és Deszken – gumiipari üzemet építenek".

Szövőnők műszakban. Fotó: Somogyi Károlyné
„Egy-egy szövőnőnek mind nagyobb értéket kell tehát előállítania. Erre a legszemléletesebb mérőszám: csaknem 14 százalékkal növekedett az egy szövőre jutó termelés." Ennek ellenére „három százalékkal mérséklődött a szövőnők terhelése." Ugyanis „korszerűsítették a gyártmányszerkezetet, s a nagyobb termelékenységgel készíthető kelmékkel rokonszenveznek".

Seprűkötők. Fotó: Somogyi Károlyné
A nők évtizedében

„Egyetlen korban sem esett annyi szó politikai, társadalmi fórumokon a nőkről, mint napjainkban" – állítja „Ch. Á.", azaz Chikán Ágnes a február 25-én megjelent „Nőkről nőknek – és mindenkinek" című, „a népfront megyei nőpolitikai bizottsága" üléséről szóló tudósításában. Az indoklás? „Megünnepeltük a nők évét, s már javában morzsolgatjuk a nők évtizedének napjait is. A magyar lányok, asszonyok – gyakorlatban is megvalósuló – egyenjogúsága évek óta napirenden levő témája a politikai életünknek. Az 1970-es párthatározat adta meg a fejlődés irányvonalát, az eszmei, elméleti útmutatót az egyenjogúság megvalósításához. Először másfél év távlatából értékelte az asszonyok életét, aránytalanul nagyobb teherviselésük enyhülését a Magyar Nők Országos Tanácsának első konferenciája, s most, március 5-én, 6-án ismét konferencián tárgyalják meg sorsuk alakulását."

„Csongrád megyében a dolgozók 44 százaléka nő, s legtöbbjüknek a könnyűipar ad elfoglaltságot." Szegeden „a diplomásoknak csaknem fele nő. A népfront városi nőpolitikai bizottsága" kimondta: „hazánkban, amit a jogszabályok szerint megkaphatnak a dolgozó nők, azt megkapták". De a beszélgetésekből kiderül: „még a magas képzettségű családokban is konzerválódtak a maradi hagyományok. S a régi fajta munkamegosztás sok helyen csak a férfit, a gyereket kíméli". Ugyanakkor „nem mindenki alkalmas arra – egyéni adottságai, körülményei folytán –, hogy a ma elvárásainak, a hármas követelménynek egyaránt eleget tegyen. De a szunnyadó értékeket, a tenni akarást fel kell fedezni az asszonyokban, s a bizalom, a bátorítás a közvetlen környezet feladata".

Gyáralapító asszony

„Műszakját elvétve másodszori kérésre ültünk le beszélgetni a Szegedi Textilművek pártbizottságán Ábrahám Pálnéval, a 2-es gyűrűsfonoda vezetőjével. A beszélgetésre meghívtuk Takács Imrénét, a vállalat pártbizottságának titkárát, országgyűlési képviselőt is. Egyrészt azért, mert ők ketten két nemzedéket képviselnek, Takácsné lánya lehetne Ábrahámnénak, akinek a csoportjában tanulta meg annak idején a szakmát a gépek mellett, egyáltalán a helytállást a munkában, a munkásosztály hatalmának gyakorlását az egyszerűtől a bonyolultig, a napi tennivalóktól az előremutató tervekig " – adja vissza a kor hangulatát Lődi Ferenc február 26-án megjelent, „Nőkről – nőnap előtt. A gyáralapító" című portréja.

„A tavalyelőtt megtartott jubileumi ünnepségen a textilművek 2900 fős létszámában már csak 110 gyáralapító volt jelen, közöttük Ábrahámné, akinek Takácsné is gratulált. (...) Újat hallhatott Ábrahámnéról Takács Imréné, a gyáralapítás egy mozzanatát egyetlen arcon, a munkássá érés folyamatát, amely megkapóan szép a visszaemlékezés tükrében is.

– Sírtam és pipiskedtem a felvételire várakozó lányok sorában, hogy nagynak, erősnek, a tizenhat éves korhatárt betöltöttnek látsszam – pillantott vissza a több mint negyedszázadra Ábrahámné. – Pedig csak 15 esztendős voltam". Így emlékszik „a textilművek építésének kezdetére Szegeden, az első új gyár születésére a felszabadulás után".

Jó „Ábrahámné pártszervezetéhez tartozni", mert „fonóbrigádja négyszeresen aranykoszorús. Az oktató-csoportvezető, aki szintén Ábrahámné, a könnyűipar kétszeres kiváló dolgozója, és ennyiszer részesült kiváló dolgozó kitüntetésben is. Aki ilyen sokszor szem előtt van, azt csak szeretet, közmegbecsülés övezheti a munkahelyén, a közélet fórumain. Ebben nem is szűkölködik Ábrahámné..."

A nők krémje

Ábrahám Pálné is ott van a küldöttek között, akik a II. nőkonferenciára utaznak Csongrád megyéből – látható a március 5-i címlapra tett Somogyi Károlyné-felvételen. Vele együtt „a megye asszonyait, lányait húszan képviselik a parlamentben: Cseh Ignácné, Narozsnyik Ferencné, Ábrahám Pálné, Longa Józsefné, Bácskai Mihályné, Rózsa Vilmosné, Deák Ágnes, dr. Tényi Mária, Farsang Lászlóné dr., dr. Horváth Károlyné (Szeged); Tánczos Jánosné, Kereszturi Istvánné, Fodor Zoltánné (Makó); dr. Sipka Sándorné, Varga Józsefné (Hódmezővásárhely); Zöldi Józsefné (Szentes); Pongrácz Ervinné (Csongrád); Tóth Károlyné (Pusztaszer); Kukovecz Andrásné (Szegvár); Czabarka Györgyné (Pitvaros). A küldöttséget elkísérte Szatmáry Emilné, az MSZMP megyei bizottságának nőreferense..."

„A nők nem valami kivételezést, érdem nélküli megkülönböztetést várnak, hanem elmaradt 'járandóságuk' pótlását. Például: az egyenlő munkáért egyenlő bér elv következetes érvényesülését, a vezető kiválasztásakor azonos – rátermettségen, képzettségen alapuló – elbírálást, a háztartási munkát könnyítő szolgáltatások fejlesztését, a kereskedelem segítségét, hogy csak néhányat említsünk" – érvel „Nőnap és nőkonferencia előtt" című vezércikkében Chikán Ágnes. – „Nem szívességet tesz a társadalom, ha külön gonddal figyel a nőkre, ha külön konferencia foglalkozik törvényadta és valóságban meglévő jogaikkal. Önmagával törődik ilyenkor: Magyarországon ugyanis a foglalkoztatottak 44 százaléka nő. Akiktől napjaink normatívái szerint ugyanazt elvárják, mint a férfiaktól, csak még többet: anyaként is számít rájuk a társadalom. Napjaink asszonya emellett tanul, politizál, társadalmi munkát végez, embercsoportok munkáját irányítja..."

„Újsághír: 1977. december 15-ével kapás Sándornét, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagjátm a KSZV pártbizottságának korábbi titkárát nevezték ki a KSZV Szegedi Kenderfonógyárának igazgatójává" – írja december 30-án Reigl Endre cikkében, melynek címe: „Munkásból lett igazgató"!

Kronológia: 1977

Január 1.: Hatályba lép a szocialista országokba érvényes „piros" útlevél. Január 7.: Prágában nyilvánosságra kerül az emberi jogokkal foglalkozó Charta '77, aláírói közül többet letartóztatnak. Január 9.: Harmincnégy magyar értelmiségi Pavel Kohuthoz, a Charta '77 egyik szóvivőjéhez írt levelében szolidaritásáról biztosítja a mozgalmat. Március 1.: Az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark létesítésére és gondozására 1970-ben alapított országos emlékbizottság szegedi ülésén részt vesz Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke. Március 4.: A Richter-skála szerinti 7.2 erősségű földrengés hatalmas pusztítást visz végbe Románia délkeleti részén. Március 27.: A holland KLM és az amerikai PanAm Boeing 747-es repülőgépe összeütközik a tenerifei repülőtér kifutópályáján. 583 ember veszíti életét. Ez a repülés történetének eddigi legsúlyosabb szerencsétlensége. Április 14.: VI. Pál pápa fogadja a magyar katolikus püspöki kar tagjait. Május 4–6.: Az Akadémia közgyűlése Szentágothai Jánost – mint az első párton kívülit – választja az MTA elnökévé. Június 1.: Magyarországon bevezetik a magánkereskedői igazolványt, amelyet szakképesítéshez kötnek. Június 9.: VI. Pál pápa a Vatikánban fogadja Kádár Jánost. Július 7.: Az Egyesült Államokban kipróbálták a megnövelt sugárzású atomfegyvert, a neutronbombát. Június 26.: A vonalkód első kereskedelmi használatának kezdete az Amerikai Egyesült Államokban. Augusztus 12–18.: A Kínai Kommunista Párt XI. Kongresszusa: befejeződik a kulturális forradalom. Szeptember 10.: Utoljára hajtanak végre halálos ítéletet nyaktilóval Franciaországban. Október 20.: A reformpolitikához való óvatos visszatérésről határoz az MSZMP Központ Bizottsága. November 11.: Nagyarányú tisztogatási hullám indul a „négyek bandájának" hívei ellen Kínában. November 17.: Luxorban 58 külföldi turistát és négy egyiptomit gyilkolnak meg iszlám terroristák, következményeként az utazási irodák tömegesen mondják vissza egyiptomi körútjaikat.

Arcél: Szabó Magdolna (1946–2006)

Jászkiséren született 1946. augusztus 10-én Szabó Magdolna Mária, akit mindenki csak „Szabó Magdiként" emlegetett a szegedi sajtóházban. Mikor 2006. október 24-én elhunyt, nehéz volt elhinni, mert – mint ahogy Sulyok Erzsébet a nekrológjában írta – „nem is nagyon emlékszem olyan időkre, amikor egészségesnek mondta magát...", merthogy Szabó Magdi „amíg élt, csinált valamit. Nem eltúlzott a szó: alkotott..." A kiadónk gondozásában megjelent Szegedi ki kicsoda? című kötetben maga írta önmagáról, hogy 1969-ben a JATE BTK magyar–történelem szakán szerzett diplomát, de 1970–72 között a MÚOSZ újságíró-iskoláját is elvégezte. Kiadónk jogelődjénél, a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalatnál mint a Szegedi egyetem felelős szerkesztője, majd a Délmagyarország olvasószerkesztője, később újságíró főmunkatársa dolgozott. De kutatómunkát is végzett a népszokások és hiedelmek, a népi táplálkozás és kertészkedés hagyományai érdekelték – 1973-ban doktorált, több néprajzi témájú könyvet, cikket is publikált, miközben büszke jászként visszajárt szülőföldjére. „Többszörös megyei bajnok sakkozó és asztaliteniszező" volt, hobbijának nevezte a sportot, az irodalmat, a zenét és a kreatív tevékenységet. Kitüntetésnek vette, hogy 1994-ben elnyerte a Délmagyarország aranygyűrűt, 2000-ben pedig Szeged Pro Urbe-díjasa lehetett. Azt írta, Szegedhez „a város varázsa és szellemi közege" köti. „...És amikor nem tudott csinálni valamit, mert a betegség elhatalmasodott rajta, úgy érezte: jó, jó, élek, de ez nekem nem elég... Munkamániás volt? Nem hiszem. 'Csak' iszonyú akarat működött benne: nyomot hagyni a világban."

Tervező pauszpapírral

Mit terveztek a tervezők? – kérdezi „P. K.", azaz Pálfy Katalin január 14-i „Másfél milliárd – pauszpapíron" című írásában.

Borvendég Béla építész a tervezőasztalnál. Fotó: Somogyi Károlyné
A „Szegedi Tervezővállalat" főmérnöke, Borvendég Béla leltára szerint „nagyjából ötven teljes tervdokumentáció készült 1976-ban az SZTV-nél. (...) Több volt az úgynevezett közösségi – például oktatási intézményre szóló – tervmegbízatás, mindenekelőtt a HIOB-tervsorozat (házgyári iskola, óvoda, bölcsőde) programja érdemel említést. (...) Az SZTV emblémája tavaly 2400 lakás rajzára került rá. (...) Az orvostudományi egyetem megrendelésére tervezték a Dóm téri oktatási épületet, a klinikák központi mosodáját és kazánházát, a II. számú bel- és bőrklinika emeletráépítését. (...) A tervező vállalat öt irodájának és majdnem 400 dolgozójának idei munkaprogramja sem lesz lazább, hiszen a HIOB-rendszer, Felsőváros és az Északi városrész, a vasöntöde fejlesztése, a konzervgyári rekonstrukció, a tévéstúdió elég munkát ad még. (...) Fejlődnek a tervezési módszerek, segít a számítástechnika – tavaly már 2 ezer órát „futott" a gép –, hát joggal bizakodnak, hogy bevételi tervüket, ez körülbelül 60 millió forint, teljesítik. És minden bizonnyal jut még idő, s energia – csakúgy, mint tavaly, 700 ezer forint értékben – társadalmi munkára is. (...)"

Búcsúzik a 2-es villamos

„Új járat: a 22-es és a 4/A. 2-es helyett 22-es." „Kedden, március 1-jén a hajnali üzemkezdéstől a Tisza-parti 2-es villamos megszűnik, az utasok a 22-es jelzésű autóbuszokkal utazhatnak. A buszokra a kétforintos menetdíjszabás érvényes, illetve az 50 forintért kapható, 22-es számú bérlet, a nyolcvanforintos összvonalas bérlet és a 30 forintos tanuló-, valamint nyugdíjasbérlet" – írjuk a február 27-i, vasárnapi címlapon. A „megszűnő 2-es villamos kocsijait (...) a 4-es villamos vonalára teszik át. Ugyancsak március 1-jétől a tarjáni végállomás és a Centrum-áruház között 4/A jelzésű betétjáratot is indítanak. (...) A kettes villamos búcsúzik, nem is észrevétlenül, holnap, hétfőn délután 2 órakor a petőfitelepi végállomáson a jelképes utolsó kocsit dr. Várhalmi Károly, a Szegedi Közlekedési Vállalat igazgatója búcsúztatja. Két órától az esti üzemóráig pedig ingyen szállítják utasaikat a 2-es villamosok." Az Enyedi Zoltán fotóján, a régi sajtóház előtt látható villamos csilingelhetett – 1972-ig, mikor megszüntették a Radnóti gimnáziumtól a Széchenyi térig nyúló vágányokat. Ugyancsak a Radnótinál kezdődött, de a SZEOL-pálya előtt is elhaladt a Tisza-parti villamos, amitől 1977-ben búcsúznak a szegediek. Ebben az évben szüntetik meg a dorozsmai villamosvonalat is.

Napi hírek

Vizsgaidőszak. „Félidejénél tart az egyetemeken és a főiskolákon a vizsgaidőszak. Az általában január utolsó, február első hetéig tartó félévi beszámolási időszakban hazánk 18 egyetemén, 33 főiskoláján és 5 képző intézményében a különböző tagozatokon 110 ezer hallgató ad számot tudásáról. A nappali tagozatokon mintegy 60 ezren kollokválnak, szigorlatoznak. A szegedi felsőoktatási intézményekben 6000 nappali, 3000 levelező és esti tagozatos hallgató ad számot tudásáról. (...) A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán mintegy 1500-1500 nappali és levelező tagozatos hallgató vizsgázik" (január 14., péntek).

GELKA. „Új felállásban dolgoznak a GELKA szegedi szervizei: befejeződött a vállalati szolgáltatások szakosodása. A tarjáni műhelyben javítják – a tévékészülékek kivételével – az összes híradástechnikai berendezést, szellőzőket, központi antennákat, kaputelefonokat, Újszegeden az erősáramú háztartási készülékek: a hibás hűtőszekrények, centrifugák és egyéb kisebb, elektromos berendezések kerülnek szakavatott kezek közé" (január 21., péntek).

10 emeletes középület. „Néhány éves szünet után, 1975 februárjában folytatták a Centrum Áruház melletti irodaház építését. Az NKFV, az Energiafelügyelőség és a Hazafias Népfront megyei bizottságának közös épülete érdekes eleme lett a városképnek." Ez „a város egyetlen tízemeletes középülete" (január 21., péntek).

Kisszínház. „Giricz Mátyás, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója" kijelenti: „minden követelménynek megfelelő, modern színháza van Szegednek. (...) A február 10-i bemutatóra minden a helyén lesz. (...) 363 nézőt várunk a Kisszínházba. Ez telt ház – mondja Kertész Ferenc műszaki vezető. A mintegy 10 méteres színpadnyílást függöny és vasfüggöny zárja el. A színpadon 8 méter átmérőjű forgószínpad található, áramleszedő csapdával. Az 5 méteres előtérszínpad közelebb viszi a közönséghez a játékokat" (február 5., szombat). „Madách drámai költeményének, Az ember tragédiájának díszelőadásával nyitotta meg kapuit csütörtökön este a szegedi Kisszínház. (...) Ifj. Újlaky László játszotta Ádámot, Nagy Zoltán Lucifert, Vajda Márta Évát" (február 12., szombat).

Tarján 1. szobra. „Tarjánban, a Csillag téren, a Lila Akác étterem előtt két napja áll a városrész első köztári szobra, Szöllősy Enikő szobrászművész alkotása. Az első fecske, az első megvalósult szobor az 1973 őszén a tarjáni szoborpályázatra beérkezett alkotások díjnyertesei közül. (...) Tarján emblémája lehetne (...). A művész magas, kecses betonoszlopra helyezte hullámokat idéző, dinamikus, áttört horizontális, hegesztett lemezkompozícióját" (február 10., csütörtök).

Cigánybál. „Az idén március 2-án rendezik meg a híres és hagyományos szegedi cigánybálat a Tisza Szálló összes termeiben. A báli műsorban fellép Bangó Margit és Novák József cigánydal-énekes. (...) A bevételből – mint eddig is – támogatják a nyugdíjas és rokkant cigányzenészeket" (február 26., szombat).

Menza. „Az egyetemi menzák túlzsúfoltsága, az ételek nem megfelelő minősége nemcsak tipikus diákgondnak számít, hanem jellegzetesen szegedi probléma is – hiszen a városban sok ezer diák tanul. Az Irinyi-kollégiumban található pinceéttermek korszerűtlenek, nem képesek jól ellátni a József Attila Tudományegyetem és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola hallgatóit, dolgozóit. Hogy a helyzet változzon, két nagy létesítmény felépítésébe kezdtek: az egyiket, az újszegedi egyetemi menzát ez év őszén átadják, a másikat, a Liliom utcait 1980-ra tervezik. Az újszegedi menza (a Bal fasor és a Rózsa Ferenc sugárút közötti telken) – ami már 3 éve épül – eddig már 26 millió forintba került. Hatezer adagos előkészítő és ezeradagos befejező konyhája lesz. (...) A Liliom utcában, az egyetemi sokszorosító helyén és a mellette lévő telken 1980-ra egy 5000 főt befogadó étterem felépítését tervezik. Háromezer JATE-s és kétezer főiskolás étkezését oldaná meg az új létesítmény, továbbá az Irinyi-kollégiumból teljesen kiköltöztethetnék a menza helyiségeit" (március 2., szerda).

Bontanak. „Bontják a Jókai utca páros oldalának épületsorát, jelezvén, hogy közeledik az idő, amikor megkezdődik a nagyáruház építése." „Mi lesz az úgynevezett Sulkovszky-kúria nagykapujának sorsa?" „A nagyáruház tervezője – a városi tanács kérésének eleget téve – beépíti a kaput a nagyáruház épületébe, lényegében eredeti helyére..." (március 4., péntek).

Tömegsport. „A DÉLÉP SC Szőregi úti sportkombinátjában felépült impozáns sportcsarnok 'anyakönyvi kivonata': beépített terület 1276,96 négyzetméter. A belső, hasznos tér mérete: 20X43,13 méter. Belmagasság: 7 méter. A kétszintes épületben 8 öltöző, játékvezetői öltöző, fürdő- és mosdóhelyiséget alakítottak ki. (...) A zsibongón 500 néző foglalhat helyet..." Ez a „minőségi és tömegsport új otthona" (április 8., péntek).

URH-taxik. „Hamarabb jön a taxi. URH-val irányítják a forgalmat. (...) Április elején érkeztek a készülékek, amelyeket a Volán egyik üzemegységében gyártottak, amelyeknek egyenkénti értéke körülbelül 20 ezer forint. Valamennyi Szegeden futó taxiba, több mint harmincba beszerelték az adóvevőket, s ezek állandó kapcsolatot tesznek lehetővé a Bajcsy-Zsilinszky utcai Volán utazási irodában elhelyezett központtal" (április 17., vasárnap).

Szálláshelyek. „Június 20-ára várható az új Hungária átadása, és a Tisza-parti szálloda 300 férőhelyes lesz. A 60 férőhelyes, felújított, dorozsmai Turista szálló is enyhít a gondokon. A Tisza, a Royal, a Sárkány szállodával és a Móra szállóval összesen 819 a szállodai férőhelyek száma. Ez ugyancsak kevés lenne, ha nem számíthatnánk hozzá a kollégiumok, kempingek, a fizetővendég-szolgálat szálláshelyeit. Ezekkel együtt ötezer vendég kaphat éjszakai szállást a városban" (május 12., csütörtök).

Nagykonténerek. „Szegeden öt évvel ezelőtt vezették be a szállítótartályos fuvarozási módot, ezzel gyorsabbá, hatékonyabbá vált a városok közötti áruforgalom. Az öttonnás, közepes méretű konténerek alkalmazása bevált, jelenleg évente több mint ezer ilyen tartályt kezelnek a szegedi vasutasok. (...) Budapest, Miskolc, Debrecen és Győr után Szeged is bekapcsolódott a belföldi nagykonténeres forgalomba" (május 25., szerda).

Csillag. „Felújított boltok sora jelzi, hogy a Komplett Ruházati Vállalat tervszerűen fejleszti üzlethálózatát. Ma, szombaton korszerűsítve fogadja vásárlóit a Kígyó utcai Csillag méteráru- és lakástextilbolt. A 290 ezer forintos költséggel felújított, tetszetősen dekorált üzletben 2 millió 700 ezer forintos árualap, korszerű lakástextíliák, divatos, könnyű nyári anyagok várják a vevőket" (június 11., szombat).

Felvételik. „Pénteken országszerte megkezdődtek az egyetemi és főiskolai felvételik. (...) általában július 10-éig lebonyolítják, majd az intézmények felvételi bizottságainak döntése után azonnal – írásban – értesítik a pályázókat az eredményről. Az értesítéseket a fiatalok július második felében kapják meg. (...) Az idén az egyetemek és főiskolák nappali tagozatának első évfolyamán mintegy 16 ezer fiatal kezdheti meg tanulmányait. A pályázók száma meghaladja a 36,5 ezret, a túljelentkezés több mint két és félszeres. (...) A korábbi évekhez hasonlóan az idén is 20 pont az elérhető legmagasabb pontszám. Ebből legfeljebb 10 pontot hozhatnak a diákok a középiskolából, és ugyanennyit szerezhetnek a felvételin" (június 25., szombat).

Védfal. „Befejezés előtt a tiszai védfal építése. Utolsó simítások a lépcsősoron. A munka a folyón is tart. Majd 20 ezer köbméter kő beépítésével szabályozzák a medret" (július 3., vasárnap).

Új könyvtár és levéltár. „A környezetbe jól illeszkedik – új könyvtár és levéltár épül." A terv szerint „háromszintes lesz, összesen 8490 négyzetméter alapterülettel. A Somogyi-könyvtár 7280 négyzetméter alapterülettel, a levéltár pedig 475 négyzetméter területen kap helyet. (...) Az építkezés kivitelezője a Délép, jövőre kezd ehhez a munkához, és 1980-ban adják majd át rendeltetésének a régóta várt, nagyon fontos művelődésügyi intézményt" (július 10., vasárnap).

Zöldség az utcán. „Néhány bátor kirakodóval az előző években is találkozhattunk a zöldségboltok előtt. (...) Nincs több boltos ugyan élelmiszerboltjainkban, de a kereskedelem jobban átlátja a föladatát: a bő termést neki kell eladnia. Az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat központjában hallottuk, néhány üzletük zöldségforgalma megduplázódott, hiszen a magát kínáló szép gyümölcs és zöldség mellett nehéz elmennie az utca járókelőinek" (augusztus 12., péntek).

Képzőművészeti mérleg. „Az elmúlt két hónap alatt 10 képző-, illetve iparművészeti kiállítás, három fotótárlat és több dokumentumkiállítás, bemutató kínált változatos nézelődni, tanulni, gyarapodni valót" (augusztus 18., csütörtök).

JATE-tanévnyitó. „A nappali tagozatra felvettek 415 hallgatót, a levelezőre 259-et, az esti tagozaton pedig 77-en kezdik meg most a tanulmányaikat. Az új tanévben összesen 3706-an tanulnak a tudományegyetemen. (...) vasdiplomát kapott dr. Sárkány Lajos; aranydiplomája átvételére személyesen is megjelent dr. Passuth László és dr. Török István" (szeptember 13., kedd).

Új iskola. „Annyira új, hogy még neve sincs. egyelőre úgy hívják: Tarján 3-as számú. A tanév persze itt is szeptember 3-án kezdődött – összesen 579 lakótelepi kisdiáknak" (szeptember 14., szerda).

Vendéglátónapok. „Kalocsai flekken, kunsági tokány juhtúrós galuskával, pirított csirke parasztosan, fácán roston, batidai pecsenye – és még sorolni lehetne azokat a finom ételeket, amelyeket három héten keresztül lehet kóstolni az éttermekben. Ugyanis a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat a tizenhetedik alkalommal rendezi meg a már hagyományos őszi vendéglátónapokat a megyében" (október 2., vasárnap).

Diákmunka. „Ősz eleji csúcsszezon a konzervgyárban. Általános iskolások, gimnazisták szállják meg ilyenkor a gyárat, hetente váltják egymást a diákok, akiknek segítsége ekkortájt valóban aranyat ér" (október 5., szerda).

Életmentő. „A Csongrád megyei tanács elnöke, dr. Perjési László tegnap életmentő emlékérem kitüntetést adott át Hotorán Jánosnak, a szegedi József Attila Tudományegyetem jogi kara hallgatójának", aki szeptember 15-én a Sancer-tónál horgászott, mikor két gyermek sikoltozására lett figyelmes. „Német Máriát sikerült partra vinnem, aki eszméletlen volt. Tízéves játszótársát, egy kisfiút azonban többszöri kereséssel sem találtam meg. Ez nagyon megviselt. Azt hiszem, egyhamar nem horgászom ott" (november 16., szerda).

Akadály a vízben. „Az új híd krónikája. (...) Váratlan akadályra bukkantak a Tisza medrében a Hídépítő Vállalat dolgozói a mederpillér alapozása közben. Nem tudni még, miféle vízi jármű süllyedhetett el ott, s az sem állapítható meg, mióta rejtőzik a víz alatt, mindenesetre el kell az építkezés útjából távolítani. (...) A nehézbúvár öltöztetése valóságos szertartás. Feszült pillanata: a leszállás. Az úszódaru lesz a búvárok segítségére" Somogyi Károlyné felvétele (november 19., szombat).

Elkészült a magasház. „Az újszegedi magasház műszaki átadásának befejeztével most már a hiánypótlási munkák következnek. A Délép Vállalat kivitelezésében készült toronyház csaknem hatvan méter magas, és száztizenhét családnak nyújt majd otthont" (december 9., péntek).

Piac. „Szerdai piaci árak. Az élő csirke kilónkénti ára 39, a tojás darabja 2-2,40 forint volt a tegnapi piacon" (december 22., csütörtök).