1956 emléke Szegeden

„A 20. század legkiemelkedőbb eseménye volt az 1956-os forradalom, amely magában hordozta bukását a nyugati államok közömbössége miatt" – szólt ünnepi beszédében az 1956-os forradalom 54., és a Magyar Köztársaság kikiáltásának 21. évfordulóján az emlékezőkhöz a városi ünnepségen Blazovich László történész, Szeged díszpolgára szombat délelőtt a Rákóczi téri Nagy Imre-szobornál.

A történész szavai szerint a forradalom azt üzenete, hogy alanyi jogunk a szabadság, és aki azt elveszi, bűnt követ el. A vérbe fojtott forradalom legsúlyosabb öröksége: 200 ezren hagyták el hazánkat a megtorlás éveiben. – Ma szintén 200 ezer hazánkfia dolgozik külföldön. Vajon visszajönnek? – tette fel a kérdést a történész. Szavai után a politikai pártok képviselői és az 56-os szervezetek megkoszorúzták Nagy Imre szobrát. A mártír miniszterelnök emléke előtt a városi közgyűlés nevében Botka László polgármester, Solymos László alpolgármester és Mózes Ervin főjegyző hajtott fejet. Koszorúzott a Csongrád Megyei Önkormányzat, a megyei rendőr-főkapitányság, a Szegedi Rendőrkapitányság, a Szegedi Tudományegyetem és a Fidesz is.

1956 emléke Szegeden.
Fotó: Karnok Csaba
A Csongrád Megyei Önkormányzat a Rerrich Béla téri 1956-os emlékmű előtt adózott a forradalom emlékének. Magyar Anna megyei közgyűlési elnök elmondta: az egész világon tisztelettel néznek a magyarokra, ha szóba kerül 1956 eszméje.

Fejér Dénes, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (Pofosz) megyei elnöke arról beszélt, hogy soha nem az határozza meg az ember tettét, amit elgondol, hanem az, amit éppen cselekszik. Kun Miklós történész szerint 1956. október 23-a olyan kapaszkodó volt, mint 1848. március 15-e. A történész párhuzamot vont 1956 és 2006 között. – Ekkor újra pirosak lettek a vértől a pesti utcák – utalt a 4 évvel ezelőtti fővárosi eseményekre.