80. születésnapját ünnepli a Rókusi Általános Iskola

2010. október 25-én lett 80 éves a Rókusi Általános Iskola. A diákok 1930. október 25-én vették birtokba az akkor még klebelsbergi iskolát. Gróf [namelink name="Klebelsberg Kunó"] népiskola építő programja keretében a történelmi viharok által megtépázott országban a kultúra, az oktatás segítségével kívánták felemelni a nemzetet - olvastuk az iskola honlapján.

A magyar iskolatörténet jeles napját követően a Szegedi Új Nemzedék 1930. október 26-i számában így jelent meg a hír: "Az 5000. népiskola ünnepélyes felavatása a kormányzó, Horthy Miklós és a kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó jelenlétében 1930. október 25-én 14 órakor a zsúfolásig megtelt tornacsarnokban történt meg".

Az iskolaalapítás

A szegedi nagy árvíz után Rókus városrészben, a Kossuth Lajos sugárúton új iskola nyílt 12 tanteremmel és tornaterme, 1893 szeptember 1-én nyitotta meg kapuit. Igazgatója, Nemecskay István, lelkes tantestületével olyan tanszermúzeumot varázsolt a szemléltetésre, amely az egész városban híres volt. 1914-ben azonban mint az ország többi városában általában az iskolából katonakórház lett. A gyermekeket a szomszédos iskolák fogadták be; legtöbbet a Csongrádi sugárúti iskola, melynek a neve ezentúl Rókus-Csongrádi sugárúti községi elemi népiskola lett. Miután a rókusi gyermekek zömét ez az iskola fogadta be, természetes volt, hogy a tanszermúzeum nagy részét is birtokba vette. Azt, ami a régi iskola alagsorában maradt, nem gondozta senki, így lassan elpusztult.

Már vége volt az első világháborúnak, de az iskola visszaadása senkinek sem volt sürgős. Akkor már a kolozsvári egyetem Szegedre költözése biztos volt. Az 1921. évi XXV. tc. a menekült egyetem székhelyéül Szegedet jelölte ki. Miután azonban Kolozsvárról semmit sem lehetett elhozni, így az egyetemért fel kellett áldozni épületeket és egy elemi iskolát. Ez pedig a rókusi elemi népiskola volt, az egyetem végérvényesen birtokba vette. A rókusi szülőket azzal vigasztalták, ne sajnálják az iskolát, hiszen iskola céljaira amúgy sem alkalmas. Ugyanis az egyik oldala északra, másik nyugatra nézett, folyosói pedig szűknek bizonyultak. Tizenhat évig nem volt a rókusi gyerekeknek iskolájuk. Egy részük a belvárosi leányiskolába járt, mely a Széchenyi tér sarkában, a Jerney-házban volt. A tanulók másik része a móravárosi, nagyobb része a Csongrádi sugárúti községi elemi iskolába járt.

Közgyűlési határozat

1928. január 27-én a törvényhatósági bizottsági rendes közgyűlésén tárgyalta Rókus városrészben népiskola, tornacsarnok és óvoda felépítését. Ismertették a VKM 85 761. VIII. sz. leiratát, mely szerint a külterületi népoktatás rendezése után a belterületeken mutatkozó hiányok megszüntetése végett a kultuszminiszter Rókus városrészben állami jelleggel fenntartandó 12 tantermes iskolát, azonkívül a népművelés célját szolgáló tornacsarnokot kíván felállítani. Az új iskola tehát nem községi, hanem állami jellegű. Az állam építtette, a város csupán a telket adta.

Klebelsberg Kuno rádióbeszéde 1928-ból. Forrás: YouTube

Megnyílik az iskola

Az építkezést hamarosan folytatták, s a falakat 1930. szeptember 1-én már gyerekzsivaj töltötte be. A terv szerint az iskola kétemeletesre épült volna, de a pénz elfogyott, s az első emeletre hamarosan tetőt húztak. Így vészelte át a második világháborút. Kissé nyomott hangulatot teremtett, hogy a tantermeket és a folyosót, sőt az ajtókat is kb. 120 cm magasságban sötétzöld olajfestékkel festették be. Homlokzatán fehér márványtábla hirdette, hogy Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter a szegedi kül- és belterületen 5000 népiskolai tantermet és tanítói lakást épített, mely ezzel az épülettel vált teljessé. Azaz: a megépített ötezredik helyiség ebben az épületben van. A bútorok azonban nem készültek el időre. Szabó János igazgató azt az életrevaló megoldást eszelte ki, hogy a gyermekek hozzanak magukkal egy kis széket.

Ünnepélyes átadás

1930. október 25-én délután 2 órakor Klebelsberg Kuno kultuszminiszter az iskola épületében üdvözölte Horthy Miklós kormányzót. Beszédet mondott Csizmadia András országgyűlési képviselő. A kormányzó és kísérete áthaladt az épületen, és két tanterembe is betekintett. Egyik a földszinti I./a leányosztály volt, melynek vezetője, Korek Péterné, ott állt a gyermekek előtt, és folyt a tanítás. Ezt a termet tehát működése közben szemlélhette a kormányzó. Egy másik tanterembe is betekintett, a földszinti II. leányosztályba. Itt azonban csak a bebútorozott tantermet szemlélte.

Klebelsberg Kuno, az iskolateremtő

Magyarpécskán született 1875. november 13-án és 1932. október 11-én halt meg Budapesten. Édesapját korán elvesztette. Gimnáziumi

tanulmányait Székesfehérváron, a ciszterci rend iskolájában végezte. Vallási neveltetése és erkölcsi elkötelezettsége egész életét meghatározta. Érdeklődése építészi - művészi, de végül jogot, történelmet és közgazdaságtant tanult Pesten, Bécsben és Párizsban.

Kolozsvár, Sopron és Szeged város országgyűlési képviselője volt. 1914-17 között a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban államtitkár. 1922-31 között kultuszminiszter. Pécsi, szegedi, római egyetemek díszdoktora. A Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Magyar Történelmi Társulat és több tudományos egyesülés elnöke. Szeged város díszpolgára.

Nézete szerint "a magyar hazát ma elsősorban nem kard, hanem a kultúra tartja meg és teheti ismét naggyá". A népiskolák fejlesztését az 1926. évi VII. tc. írta elő. Az Alföldön három év alatt 5784 tantermet, 2278 tanítólakást építtet. (Korát megelőző ezer évben összesen 6374 iskola épül!) Föl akarta számolni az analfabétizmust. 1930-ban az ország hat éven felüli lakosságának 90 százaléka tudott írni és olvasni. Terve szerint 1940-re a népiskolák nyolc osztályossá válnak.