Szeged és környéke

2012.05.15. 21:34

Megkezdődött Kaiser Ede pere: 25 millió forintot kér

Szeged - Éveken keresztül hihettük, hogy Kaiser Ede és társa követte el a 8 halálos áldozatot követelő móri bankrablást. Kaisert a vád alól jogerősen csak tavaly mentették fel: 25 milliót követel az őt ért sérelmekért. <br>Szeged

Kiss Gábor Gergő

Parázs szócsata alakult ki kedden a Szegedi Törvényszéken a 2002-es móri bankrablásban és többszörös emberölésben elítélt, majd később felmentett [namelink name="Kaiser Ede"] védői, valamint az általuk perelt Nemzeti Nyomozó Iroda, Legfőbb Ügyészség, Fővárosi Törvényszék és Fővárosi Ítélőtábla jogi képviselői között.

Megírtuk: a jelenleg több rablásért 16 év börtönbüntetését töltő férfi a móri ügyért emberi méltósága és jó hírneve megsértése miatt keletkezett nem vagyoni kárának megtérítését kéri az alperesektől. 25 millióról vitáznak.

[namelink name="Dezső Antal"] védő szerint súlyos eljárási szabálysértések, jogellenes cselekedetek történtek az NNI és a Legfőbb Ügyészség részéről a nyomozás és a vádemelés során, a bíróság pedig előre elkészített koncepció alapján ítélte el Kaisert. Az egyik felismerő tanú például csak valószínűsítette, hogy Kaisert látta 2002 májusában Móron, de az ítéletben már az állt: 100 százalékban azonosította őt.

A kártérítési perben benyújtott keresetből az ügyvédek csak néhány momentumot emeltek ki: az ügyészségre érkező vádemelési javaslatban még Hajdú Lászlót nevezték meg gyilkosnak, Kaisert pedig őrszemnek. A vádiratban viszont, mivel az eljáró ügyész kiderítette Hajdú telefonjának cellainformációi alapján, hogy ő aznap nem járhatott Móron, már Kaiser volt a gyilkos. Dezső állította: Kaiser száma is megvolt a nyomozó hatóságnak, korábban le is hallgatták őt, de az ő mobiljának cellainformációját mégsem ellenőrizték.

Kirívóan jogsértő magatartásnak vélte a bíróság részéről, hogy a tárgyaláson a felismerő tanúk Kaisert nem nézhették meg állva, amikor a vallomások csak egy pontban voltak azonosak: Móron a rablógyilkosság időpontjában egy nagyon magas embert látott mindenki. – Ez a leírás utóbb Weiszdorn Róbertre pontosan ráillett – mondta a védő.

A felperesek képviselői szerint a védelem csak általánosságokat pufogtatott; az NNI és a Legfőbb Ügyészség konkrét, pontos kérdéseket várt. Az NNI jogi képviselője Kaiser telefonszámával kapcsolatban elmondta: a vádlott nem árulta el, és ha történt is korábban lehallgatás, az egy másik ügyben történt; használata ebben az esetben törvénytelen lett volna. A Legfőbb Ügyészség nézete szerint bár valóban mindenkit megillet a vallomástétel megtagadása, de ha utána – mint ebben az esetben – ez az illetőre nézve negatív következménnyel jár, azt nem terhelhetik az alperesekre.

A Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint nem hibázott: független bírói tanácsok vannak, amelyek máshogy értékelhetik az eléjük tárt bizonyítékokat. Kaiser ügyében a bíróság mindent megtett: az elsőfokú elmarasztaló, valamint a másodfokú felmentő ítéletet is kellő alapossággal megindokolta. Pap János bíró a felperes védőitől a keresetben foglaltak pontosítását kérte az alperesek felé, a tárgyalást pedig július 3-ára napolta el.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!