Szeged és környéke

2016.05.05. 19:43

Életműdíj és fogadalom köti a városhoz

Szeged- Rovatunkban hétről hétre olyan ismert embereket szólítunk meg, akik korábban köztünk éltek, elszármaztak, és a mai napig szívesen emlékeznek egykori lakóhelyükre.

Borbola Lilla

– Az életben nem akartam színésznő lenni, de kaptam az élettől a talentumot, és éltem a lehetőséggel – mondta [namelink name="Török Vera"] Dömötör-életműdíjas operettprimadonna, aki a hétvégén ünnepelte 78. születésnapját. Tehetségét számtalan neves darabban megcsillogtatta több mint két évtized alatt: Lehár Ferenc darabjában, A mosoly országában emelkedett ki először, ezután többek között A víg özvegy Glavári Hannájaként, Kálmán Imre Marica grófnőjeként, A csárdáskirálynő Sylviájaként vagy Huszka Jenő Lilli bárónőjeként is ünnepelte a szegedi közönség a primadonnát.


2013-ban, több mint húsz évvel a nyugdíjba vonulása után megkapta az életművét elismerő Dömötör-díjat, ami nagyon meghatotta és meglepte a színésznőt.


– Úgy tudtam, hogy egy fotókiállítás megnyitására térek vissza Szegedre, ahol a nyugdíjba vonulásom óta nem jártam. Emlékszem, [namelink name="Gyimesi Kálmán"] énekelt egy dalt, utána előhúzták a nevem egy lezárt borítékból, mondván: Dömötör-életműdíjat érdemlek – emlékezett vissza a művésznő.

– Ekkor a nyakába borultam Király Levinek, nem akartam elhinni. Nagyon meghatódtam, hogy nem felejtettek el ennyi idő után sem a szegediek – folytatta. Ekkor Elekes Zoltánnak, az elismerés megálmodójának megfogadta: minden évben ellátogat a napfény városába, amit eddig sikerült is megtartania. Mint mondta, ha hívják, szívesen jön.


A színésznő a városban a hitet is megtalálta, amikor nagybeteg férjét ápolta.

– Napra pontosan 28 évvel ezelőtt a nagyposta sarkán állva kaptam egy sugallatot Istentől. Az adott erőt a férjem gondozásához, amit még ma is megtennék, ha nem vesztettem volna el. Ön szerint ez véletlen, hogy pont ma keresett fel engem? – tette fel a kérdést a telefonban a művésznő.


A hit ma is átjárja Török Vera mindennapjait, amik egyébként többnyire rejtvényfejtéssel, a tennivalók intézésével és nővére gondozásával telnek Budapesten. Mint mondta, egy baleset miatt most szó szerint ő a testvére „jobbkeze". A művésznő bevallotta: azért hiányzik neki a színházi élet, amit „csak szívvel és lélekkel lehet csinálni".

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!