Szeged és környéke

2017.06.06. 13:33

Radnótisok akartak lenni a ságvárisok 1955-ben

Szeged - Ötvennyolcadik érettségi találkozóját tartotta a volt Ságvári-gimnáziumnak az az osztálya, amely az intézmény 1955-ös megalakulásakor elsőként lépte át az iskola küszöbét.

Kiss Gábor Gergő

– Mi mindannyian a Radnóti-gimnáziumba jelentkeztünk és nyertünk felvételt 1955 nyarán. Néhány héttel az iskolakezdés előtt kaptunk egy értesítőt, hogy megalakult Szegeden az Új gimnázium, ahova átirányítanak minket – mondta [namelink name="Révész István"].


A nyugdíjas pedagógus és osztálytársai 58. érettségi találkozójukat tartották a hétvégén. Az Új gimnázium hamarosan Ságvári Endre nevét vette fel – az 1955-ös évfolyam volt az első, amelyik a tanévet ebben az intézményben kezdte el, és ott is érettségiztek. Az első napon hat első és három második osztály lépett be az új iskola kapuján. A másodikosok a Radnótiból és a Tömörkényből kerültek az akkor még névtelen gimnáziumba. Öt lány- és négy fiúosztály indult, az akkori szokás szerint humán és reál tagozattal.


– Nem voltunk csalódottak, hogy végül így alakult, hiszen akkoriban aki gimnazista akart lenni, és fiú volt, csak a Radnótiba mehetett. A lányok pedig a Tömörkénybe. Az új gimnázium egyik nagy előnye volt, hogy az iskolában fiú- és lányosztályok is voltak, így legalább a folyosón és az udvaron láthattuk a lányokat – mesélte Révész István.


Az iskola első igazgatója 1955. július 25-én javaslatot tett az Oktatásügyi Minisztériumnak, amely szerint Hunyadi Mátyásról vagy Mikszáth Kálmánról szeretnék az iskolát elnevezni. A szeptember 8-i levelében már egészen mást volt kénytelen ajánlani: Zrínyi, Dózsa, Kossuth, Ságvári, Rózsa Ferenc, Bajcsy-Zsilinszky került szóba.


A minisztérium szeptember 15-i válaszában a névadást még korainak találta, és továbbra is a semmitmondó Állami Általános Gimnázium elnevezést engedélyezte. Bokor István igazgató korábbi javaslatait legalább a szegedi pártbizottsággal próbálta elfogadtatni, s végül a Ságvári Endre Általános Gimnázium táblát az Oktatásügyi Minisztérium 1956. január 28-i rendeletére kiszögezte az iskolára. Az első tanév végén 32 kitűnő és 20 bukás mellett az átlag 3,35 lett, amivel a Ságvári a szegedi középiskolák középmezőnyében végzett, ami részben az iskola rossz felszereltségének volt a következménye.


– Én jó tanuló voltam, csak matematikából és fizikából volt négyesem az érettségin. És mi lett belőlem? Matematika- és fizikatanár – mondta mosolyogva Révész István. Azt mondta, hogy tanáraik nagyon lelkesek voltak, ám a fizikai kísérleteket megfelelő eszközök híján eleinte csak szóban tudta elmagyarázni oktatójuk. Ugyanez volt a helyzet a biológiaórákon is. A Ságváriban 58 éve végzettek azt mondták: a Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolára keresztelt intézmény nekik már örökre Ságvári marad.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!