Halálos csúszdabaleset: az uszodamester és a biztonsági rendszer is kevés, ha a fürdőző felelőtlen

Infarktust kapott és meghalt nemrégiben egy budapesti csúszdaparkban egy 74 éves férfi. Hogy pontosan mi történt, arról ellentétes hírek kerültek nyilvánosságra. Az élményfürdő közleményben úgy tájékoztatott, hogy a csúszdán vesztette eszméletét, életét pedig már a kiérkező mentők sem tudták megmenteni. Egy szemtanú azonban még aznap posztolta a Facebookra, hogy látta, az idős férfi nem eszméletlenül érkezett a medencébe. Láthatóan rosszul volt, nehezen mozgott a vízben, kifelé tartva viszont egy következő csúszdázó ráesett teljes erővel – ekkor veszítette el az eszméletét.

A fürdő belső vizsgálata végül azt állapította meg, hogy a férfi feltehetőleg elveszítette az eszméletét lecsúszás közben, a víz alatt átsodródott a közvetlenül mellette lévő csúszda érkező medencerészébe, ahol összeütközött az abból lecsúszó fürdővendéggel. A helyszíni orvosszakértői és rendőrségi vizsgálatok is megállapították, hogy szívinfarktus okozta a férfi halálát.

Biztonságosak a megyei fürdők Csongrád megyében is több strand üzemeltet csúszdát, ilyen baleset azonban – azt mondják – megfelelő biztonsági intézkedések mellett nem történhet. – Kizártnak tartom, hogy nálunk egymásra csússzon két vendég – jelentette ki Pető György. Az Európa leghosszabb csúszdáját is üzemeltető Napfényfürdő Aquapolis fürdőigazgatója elmondta, náluk háromkörös a biztonsági rendszer. – A műszaki biztonságot kétévente ellenőrzik, a csúszdák ekkor minősítést kapnak. A napi biztonságot pedig első körben a berendezések többségén megtalálható indító-fogadó rendszer biztosítja, ami egy lámpával jelzi, mikor szabad megkezdeni a csúszást. Mindez azonban kiegészül az uszodamesterek személyes felügyeletével.

Kétévenként ellenőrzik a csúszdák műszaki állapotát a szegedi Napfényfürdő Aquapolisban. Fotó: Karnok Csaba

Pető György elmondta, a csúszdák indító és érkező oldalán is ül minden esetben szakember, akik rádión egyeztetnek, valóban elhagyta-e a medencét, aki csúszott. Ha baj van, azonnal tudnak cselekedni – az ott ülőknek ugyanis szakképesítésük van csúszdakezelés mellett vízi életmentésre is.

Kevés az életmentőpóló

– A hierarchiára is gondot kell fordítani, nálunk van műszakvezető és vezető uszodamester is – tette hozzá a fürdőigazgató, aki kiemelte, ilyen rendszerben az sem fordulhat elő, hogy a mentést nem irányítja senki. A fővárosi tragédia  idején ugyanis szemtanúk szerint a 74 éves férfit ugyan kihúzták a vízből, de a mentők kiérkezéséig nem volt senki, aki levezényelte volna az életmentést.

A mórahalmi gyógyfürdőben a nagy csúszdán indítóberendezés, a családin két fürdőmester gondoskodik arról, hogy ne történhessen a budapestihez hasonló eset. – Olyan üzemeltetési rendre van szükség, ami minimálisra csökkenti a balesetek lehetőségét – fogalmazott Farkas Gábor fürdővezető.

A legfontosabb az egyéni felelősség

A biztonsági rendszer nem elég, ha a fürdőzők saját biztonságukat veszélyeztetik. Ilyenek például, akik bódult állapotban vannak, vagy nem megfelelő a magatartásuk – őket kiszűrhetik a pénztárosok, a fürdő területén pedig az uszodamesterek. A gyerekek esetében fontos, hogy ha mély az érkezőmedence, 140 centiméternél magasabbak legyenek, hiszen csak így csúszdázhatnak, 14 éven aluliakkal pedig ott kell lenniük a szülőknek is.

Az eset legfontosabb tanulsága, hogy a csúszdákat

mindenki saját felelősségére veszi igénybe, amit a belépőjegy megvásárlásával elfogad – mondták a fürdőigazgatók. Nem diszkriminálhatják ugyanis a vendégeket, még kor alapján sem. Aki tudja, hogy egészségi állapota nem megfelelő, mérlegelnie kell, hogy egy ijedség vagy hirtelen adrenalinlöket milyen hatással lehet rá.