Szeged és környéke

2019.02.14. 15:32

A közoktatásban sem lehetetlen megtanulni az idegen nyelvet - Jövőre a nyelvvizsga már belépő lesz az egyetemre

Csongrád megye - Az utolsó felvételi jelentkezési időszak tart most, amikor még nyelvvizsga nélkül lehet bejutni a felsőoktatásba: jövőre ehhez legalább egy középfokú nyelvvizsgára lesz szükség. Szakemberek szerint nem lehetetlen az iskolai órákon megszerezni az ehhez szükséges tudást, a mostani 17 évesek pedig már rendelkeznek annyi nyelvtudással, amennyit egy év alatt fel lehet fejleszteni a kívánt szintre.

Timár Kriszta-Szabó Imre

Idén jelentkezhetnek utoljára nyelvvizsga nélkül felsőoktatási intézménybe a diákok. Bár a napokban jelentek meg ennek ellentmondó sajtóhírek, a minisztérium nem tervez engedményeket tenni az öt éve már egyszer bejelentett dátumhoz képest, így 2020-tól már csak az reménykedhet továbbtanulásban, akinek legalább egy középfokú nyelvvizsgája van. Ezzel viszont az országos adatok szerint meglehetősen kevesen rendelkeznek. Az utóbbi években ugyanis a felsőoktatásba jelentkezők mindössze 45 százalékának volt nyelvvizsgája, de a felvetteknek is csak 55 százaléka rendelkezett ilyen papírral.

69 százalék már nyelvvizsgával jött

Szegeden valamivel jobb a helyzet: a Szegedi Tudományegyetemtől kapott tájékoztatás szerint az ide jelentkezők 69 százalékának van nyelvvizsgája. Azoknak pedig, akik ezt nem szerezték még meg az érettségiig, ingyenes alap-, illetve szaknyelvi képzést, és nyelvvizsgázási lehetőséget biztosítanak. Ez eddig segítette azokat, akiknek ezen múlt a diplomájuk megszerzése, jövőre azonban már be sem adhatják jelentkezési lapjukat, akik nem tudják középfokú nyelvtudásukat igazolni.


Tóth Judit, az SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola angol nyelvi munkaközösségének vezetője szerint a közoktatási órakeret adott akár még két nyelvvizsga letételéhez is. Hogy ez sok diáknak mégsem sikerül, az elsősorban az iskolák közötti különbséggel magyarázható, amit szakértőként, az iskolákat járva maga is tapasztal.

Iskolán kívül is sokan tanulnak

– A diákok családi háttere, a motivációjuk, a tanulékonyságuk, illetve a tanítás minősége is meghatározza az iskolai nyelvoktatás sikerességét – mondta el. – Természetesen nem kedvez az iskolai nyelvóráknak, hogy nagy létszámú csoportokban tanulnak a gyerekek, illetve az sem mindegy, milyen tudással érkeznek a középiskolákba, és milyen tudásszintű csoportokat lehet ott kialakítani. Azt pedig el kell fogadni, hogy heti négy-öt óra esetén nem lehet abban bízni, hogy „rájuk ragad" a nyelv. Azok a diákok lesznek sikeresek, akik dolgoznak azért, hogy megtanulják azt.

Angolóra az egyetemi gimnáziumban. Nem mindegy, mekkora létszámú csoportokban tanulnak nyelvet a gyerekek. Fotó: Karnok Csaba

Angolóra az egyetemi gimnáziumban. Nem mindegy, mekkora létszámú csoportokban tanulnak nyelvet a gyerekek. Fotó: Karnok Csaba

Az egykori Ságváriban egyébként 90 százalék feletti a nyelvvizsgával rendelkező diákok száma. Tóth Judit azonban hozzátette: többségük igénybe vesz az iskolai órákon kívül is segítséget, hogy ez sikerüljön, hiszen a vizsgafeladatokra külön kell készülni. Nyelvtudásuk azonban enélkül is megvan, éppen ezért egyetért azzal, hogy a nyelvvizsgát a középiskolás években kell megszerezni.


– Az egyetemen már nincs napi kötöttséget jelentő nyelvtanítás, így akkor már sokkal nehezebb motiválni a fiatalokat.

Többfajta vizsga közül lehet választani

A szegedi Katedra Nyelviskola ügyvezetője, Végh Zsuzsanna is úgy látja, hogy azok a fiatalok, akiket érint a jövőre életbe lépő rendelkezés, már most is biztosan rendelkeznek legalább A2-es szintű, vagyis alapfokú tudással, amelyet általános vagy középiskolában szereztek meg. Ezt pedig egy év alatt fel lehet fejleszteni B2-es szintre.


– A legnagyobb probléma, hogy a közoktatásban a nyelvtanulásnak nincs biztosítva a folytonossága, akár többször is újrakezdhetik a gyerekek iskola- vagy akár tanárváltás alkalmával. Éppen ezért hiába lenne elég az általános iskolai 500, majd ezt követően a középiskolai 400 óra akár egy felsőfokú nyelvvizsga megszerzéséhez, nem az a gyakorlat, hogy ezt sikerül is letenniük a diákoknak.


A középfokú vizsga viszont nem elérhetetlen – főleg azért, mert ma már számtalan fajtája közül lehet választani.


– Van, amelyik csak magyar, más nemzetközi bizonyítványt is ad. Utóbbi előnye, hogy külföldi intézményben is használható – mondta el Gáspár Márty, a Katedra vezető nyelvtanára. – Azért jó, hogy széles a paletta, mert mindenki megtalálhatja a neki leginkább fekvő fajtát. Van ugyanis, akinek a nyelvtan megy jobban, másnak a gyors szövegértés. Az elérhető vizsgák közül mindegyik követelményszintje ugyanaz, nem mindegy azonban, melyik mire helyezi a hangsúlyt. Egy biztos: könnyű nyelvvizsga nincs, szakértők azonban mindenkinek tudnak abban segíteni, hogy a meglévő képességeivel kinek melyik lehet a legideálisabb.

A makói József Attila Gimnáziumban is azért dolgoznak, hogy még több diák tegyen sikeres nyelvvizsgát. Fotó: Szabó Imre

A makói József Attila Gimnáziumban is azért dolgoznak, hogy még több diák tegyen sikeres nyelvvizsgát. Fotó: Szabó Imre

Próbanyelvvizsgát is íratnak Makón

Általában a gimnáziumok számára, így a Makói József Attila Gimnázium számára is a felsőoktatásban való továbbtanulás előkészítése a legfőbb cél – mondta az igazgató, Martinuszné Korom Gabriella. Úgy gondolja, a nyelvvizsgával kapcsolatos kötelezettség plusz külső motivációként hat tanulóikra, és reméli, hogy ez sokakat inspirál majd az eddiginél is nagyobb erőfeszítésre, szorgalomra. – Mi magunk is teszünk lépéseket a nyelvoktatás színvonalának növeléséért – hangsúlyozza. Ilyen például a nyelvi csoportok szintek szerinti beosztása, az optimális létszámú csoportok kialakítása, a nyelvi lektor alkalmazása, de a próbanyelvvizsga íratása is ezt a célt szolgálja. – Bízunk abban, hogy tovább tudjuk növelni a sikeresen nyelvvizsgázók számát – tette hozzá.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!