300 milliót érő heroin nyomában

A legtöbb esetben nincs értékelhető nyom, most azonban találtak ujjlenyomatokat. A kábítószer nagy részét ott is őrzik a megsemmisítésig.
Hétfőn reggel a röszkei határátkelőnél bukott le két bolgár kábítószercsempész. Irataik rendben voltak, ám kevés csomagot vittek magukkal, és olyan zavartan viselkedtek, hogy az már szemet szúrt a határrendészeknek. Alaposabban átvizsgálták a Renault-t, kábítószer-kereső kutyát is bevetettek. A kocsi hátsó ülése alatti rejtekhelyről összesen 29, egyenként félkilós csomag drog került elő. A rendőrség néhány óra múlva már hírt adott a kábítószerfogásról; tudták, hogy nagy tisztaságú heroinról van szó, és hogy a 14,5 kilónyi por értéke hozzávetőlegesen meghaladja a 300 millió forintot. Ez több mint 240 ezer, halálos tűszúráshoz elegendő mennyiség.

Az anyag szaga árulkodó

Követtük a cipóforma sárga zacskók útját. Előbb a rendőrség bűnügyi technikusai vették kezelésbe a megyei rendőr-főkapitányság Kossuth Lajos sugárúti negyedik, szigorúan őrzött emeletén: ujjlenyomatokat kerestek. Általában kesztyűben csomagolják a drogot, nincs rajta értékelhető nyom, ez a bolgár szállítmány azonban kivétel volt: találtak rajta ujjlenyomatokat a technikusok. Csak ezután vitték át a drogot „egy szobával" arrébb, a laborba. A háromfős kábítószerlabort hét éve rendezték be, két éve már nem a rendőrség, hanem a rendészeti minisztérium Bűnügyi Szakértői Kutatóintézetének régiós kirendeltsége égisze alatt működik.

A csapatot fiatal vegyész irányítja; egyikük sem rendőr, hanem vegyészek vagy gyógyszerészek. Az ő és munkatársai arcát biztonsági okokból nem mutathatjuk. A sárga ragasztószalaggal áttekert csomagokat kamera alá készítették ki, az rögzíti minden mozdulatukat. A folyosón és a szobában émelyítő, savanykás és szúrós szag. – Nem bódít – bátorít kísérőnk. A zöldszag marihuána, a torma kokain, a savanykás enyhe mákvirággal heroin. Szagról gyanítható, melyik csomagban mi van. Honnan veszik akkor a filmekben, hogy a kés hegyével, vagy az ujjat belemártva kóstolják a rendőrök az anyagot? A vegyész széttárja a karját: nem tudni. Annyira jellegzetes a színe és a szaga, hogy efféle látványtrükkökre, kóstolóra nincs szükség. És különben is, mi van, ha patkányméreg?

A vegyészek a heroinporból kétféle mintát vesznek: az egyiket azért, hogy saját maguk beazonosítsák, a másikat pedig pontos elemzésre küldik a pesti központi laborba. Fotók: Frank Yvette
Szeged azonosít, a központ elemez

A bolgár heroin kibontását tehát az ujjlenyomatok miatt plusz egy művelet bonyolítja. A bűnügyi technikusok jelenlétében kell kibontani minden egyes zacskót, hogy a göngyöleg belsejében is megvizsgálhassák, hátha találnak további nyomokat. Ehhez a zárt, és elszívóval ellátott üvegfülkébe pakolják át a drogot, mérleget és új csomagolóanyagot. Annyira szűk ott a hely, és annyira száll a finom barnás por, hogy ehhez ki kellett jönnünk a szobából. A barnás, lisztszerű őrleményt a laborosok saját, számozott tasakjaikba zárják. A csomagolóanyag megy vissza a rendőrökhöz. A vegyészek pedig a porból kétféle mintát vesznek. Egyet, hogy saját maguk beazonosítsák, és – előírás szerint – két órán belül jelentést adhassanak róla. Ehhez körülbelül 280 ellenőrzött alapvegyülethez hasonlítva ad eredményt a számítógép. Ebből már megállapítható, hogy nagy tisztaságú, terjesztésre szánt anyaggal vagy hígított adagokkal van dolguk. A másik mintát pedig pontos elemzésre a pesti központi laboratóriumba küldik. 15-20 ezer forint körül mozog a heroin grammja a feketepiacon. Pontos összetételt a szakértői intézet állapít meg a Szegeden előkészített mintából.

A heroin többi részét ideiglenesen a szegedi labor raktárában őrzik, amíg le nem zárul a bírósági ügy. A Kossuth Lajos sugárúti drograktárba nem mehettünk be, de azt elárulta a laborvezető, hogy évente 250-300 ügyük van. És egyre több; míg máskor évente három-négy heroincsempész kerül a határrendészek kezére, most két hét alatt lekapcsoltak két nagy futárt.

A sárga ragasztószalaggal áttekert heroincsomagokat egyenként megmérik.
Minden napra egy eset

Marihuánából is egyre több érkezik; korábban ősszel volt a vadkender szezonja, most egész évben szüretelik. Ezeket praktikusan, hullazsákokba csomagolva szállítják be, a kiszárításukhoz kell a mennyezet alá szerelt kampósor. Az egészet le kell szüretelni, hogy ledarálva megvizsgálhassák. A vadkendernek a szegedi laborban legtöbbször véget ér a pályafutása: pontosan kielemzik. Ezt is raktározzák, s ha véget ér az eljárás – ahogyan a heroint is –, a rendőrség veszélyeshulladék-égetőbe viszi megsemmisíteni. Hogy hogyan és hová, azt – ugyancsak biztonsági okokból – nem írhatjuk meg.

Röszke a szűrő

 A szegedi határrendészek tavaly 10-szer buktattak le kábítószercsempészeket, ebből 8-szor Röszkén. Összesen 64,4 kiló drogot fogtak. A legnagyobb a nagylaki 50 kiló heroin volt, 2 milliárd forint értékben. Idén már 26,5 kiló heroinnál tartanak, ugyancsak Röszkén. Érkezik be marihuána, hasis és folyékony amfetamin. Tavaly év végéig a vám- és pénzügyőrség is vitt a bűnügyi szakértő és kutatóintézet szegedi, illetve fővárosi intézetébe kábítószereket. Januártól viszont saját laborjuk működik Budapesten. Náluk is legnagyobb mennyiségben heroin bukik le, s megyénkben Röszkén szűrik ki. Három éve összesen 42 kilót buktattak le, két éve 51-et, tavaly 28-at. Idén – két hete – találták az első nagy szállítmányt, 12 kiló heroint.

Farkas Péter még mindig szökésben

Délkelet-Ázsiában bujkálhat a kábítószerrel való visszaélés miatt öt év fegyházra ítélt Farkas Péter (képünkön), aki tavaly novemberben az ítélethirdetés szünetében a börtön elől megszökött a Pesti Központi Kerületi Bíróságról. Az elítélt exsportoló állítólag előbb Bécsbe, majd hamis papírokkal Thaiföldre szökött. Farkast és öccsét 2004 októberében tartóztatták le, mert több ezer tőből álló marihuánaültetvényt találtak pesti családi házuk melléképületében. A többmilliós hűtő-, világító- és szellőzőberendezéssel korszerűsített épület palántaágyásai becslések szerint 50 millió forintot értek. A főváros legnagyobb cannabisültetvényeként számon tartott létesítményt sajtóértesülések szerint öt éven át üzemeltethették, s ez idő alatt a termesztők akár több százmillió forintot kasszírozhattak.

Borsot törnek a keresőkutya orra alá

A csomagolás módja gépesített üzemre utal. A felismerhető szagot többrétegnyi műanyag zacskóval, fóliával, ragasztószalaggal igyekeznek szigetelni a gyártók. Előfordult már, hogy lufiba tették a port. Köré – a kábítószer-kereső kutyák ellen – gyakorta szórnak borsot vagy kávét.