2012.04.01. 20:24
77 négyzetméter az átlagos lakás
Csongrád megye - A 2001-es népszámlálást követő első években élhettük át a lakásépítések boomját, ezt tükrözik a tavalyi népesség-összeírás adatai is. A lakások száma országosan közel 8 százalékkal nőtt egy évtized alatt. Csongrád megyének sem kell szégyenkeznie: 6,2 százalékkal több a lakás, mint amennyi 2001-ben volt.
A népesség száma jelentősen csökkent 2001-hez képest, a gazdaságban számos mutató romlott, a lakásépítésben viszont óriási növekedést élhettünk át az elmúlt évtizedben. Erről tanúskodnak a 2011-es népszámlálás első adatközlései. Magyarországon 318 ezerrel nőtt a lakások száma, elérte a 4 millió 383 ezret. Annak ellenére kaptunk ilyen magas számot, hogy az évtized végére, a válság kitörésével a lakásépítések száma visszaesett, 2011-re pedig már a mélypontjára zuhant.
A világ
Az ausztrálok élnek a világ legnagyobb otthonaiban, átlagosan 214 négyzetméteres házakban. Ez közel háromszorosa egy átlagos brit lakás alapterületének. A gazdasági válság hatására Amerikában a korábbi 212 négyzetméterről 201,5 négyzetméterre zsugorodott az átlag lakásméret. Európában Dániában találhatók a legnagyobb otthonok, ahol a házak és lakások átlagos alapterülete 137 négyzetméter. A második Görögország 126, a harmadik Hollandia 115,5 négyzetméterrel. A legkisebb otthonok Nagy-Britanniában találhatók: egy átlagos lakás mérete mindössze 76 négyzetméter.
Csongrád megyében a 2001-es 181,8 ezres lakásszám 6,2 százalékkal nőtt 2011-re: a tavalyi népszámlálás idején 193,1 ezer otthon volt a városokban és a falvakban együttesen. Akárcsak a népesség, a lakásállomány is egynegyed–háromnegyed arányban oszlik meg a városok javára. Egy átlagos lakás alapterülete 77 négyzetméter (ugyanekkora az országos átlag is): városban kisebb, falun pedig nagyobb otthonokat építettek az emberek. Csongrádban mindössze az emberek 6 százaléka él 39 négyzetméternél kisebb lakásban, míg Budapesten a lakosság 19 százaléka húzza meg magát kis alapterületen.
– Az Alföldön nincs összefüggés a lakások, házak mérete és a jövedelmi viszonyok között – magyarázta [namelink name="Végh Zoltán"], a KSH Szegedi Igazgatóságának vezetője. – Csongrád megyében a településszerkezet miatt sincs olyan probléma, hogy helyhiány miatt gond lenne a bővítés, terjeszkedés. Ezért építenek nagy házakat az emberek. Az majd a részletes népszámlálási adatokkal kerül napvilágra, hogy ezek a házak mennyire korszerűek.
Egy évtized alatt látszólag előbbre jutottunk abban is, hogy nem zsúfolódunk össze sokan a lakásokban. A 100 lakott lakásra jutó úgynevezett laksűrűség a 2001-es 258-ról 241-re csökkent: vagyis egy lakásban 2,58 fő helyett 2,41-en lakunk a megyében. Végh Zoltán szerint azonban ez nem egyértelműen pozitív információ: csökkent a népesség, ugyanakkor több lakás épült, tehát evidens, hogy kevesebb az egy otthonra jutó lakótárs.
