80 éves az Eötvös-kollégium

– Nyugodtabb, kényelmesebb tanulási körülményeket ígértek, amikor 1956 őszén újjászervezték az 1931-ben alapított Eötvös-kollégiumot – emlékszik [namelink name="Bíró Ferenc"] magyar–francia szakos bölcsész a kezdetekre. A korábban az ELTE BTK XVIII–XIX. századi magyar irodalomtörténeti tanszékét vezető professzor máig szeretettel gondol vissza az Eötvös nagy könyvtárszobájára, az emeletes ágyakkal rakott, teremszerű hálókra, ahol baráti közösségben élt a tudományok iránti érdeklődő hallgatói közösség. Igaz, az 1956-os forradalmat követően hosszú évekre megszűnt a gróf [namelink name="Klebelsberg Kuno"] kultuszminiszter kezdeményezésére létrejött kollégium kitüntetett helyzete. Ennek ellenére a diákok olyan légkört teremtettek, amelyet jól jellemez, hogy az 1956–60 között az Eötvösben lakó 5 bölcsész közül 4 egyetemi tanár lett.

– Életem legszebb időszakának minősítem az 1958–1962 között az Eötvösben eltöltött éveket – jelenti ki Juhász Miklós, aki biológia–kémia szakos hallgatóként 17 diáktársával egyetemben felelt meg a kollégiumi felvételhez szükséges hármas követelménynek: jeles tanulmányi eredmény, idegennyelv-tanulás és tudományos diákköri munka. Az SZTE címzetes egyetemi tanára értéknek tekinti a tanulást serkentő, pezsgő kollégiumi életet, ahol a különböző szakos diákok egymás munkájára is kíváncsiak voltak. A tudomány sokoldalú művelői közül többen a szegedi egyetem jeles oktatói lettek, így például [namelink name="Leindler László"] matematikus akadémikus, vagy [namelink name="Szabad János"], az orvosi kar biológiai intézetét vezető professzor. Később Eötvösös volt például [namelink name="Zalán Tibor"] költő és [namelink name="Grecsó Krisztián"] író is.

Ma 76 lakója van az Eötvös-kollégiumnak. 7 tudományos műhelyben dolgoznak, saját újságot is kiadnak. Kincses János igazgató is belelapozott az újságba.
Fotó: Frank Yvette
– Az Eötvös Loránd kollégium az egyetem legkiválóbb hallgatóiból álló közösség, tehetséggondozó műhely ma is – erősíti meg [namelink name="Kincses János"] igazgató, aki olyan elődök nyomdokaiba lépve dolgozik, mint például a két akadémikus: [namelink name="Grasselly Gyula"] és [namelink name="Hatvani László"]. Azt mondja, a cél 80 éve változatlan: a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes, fejlett kritikai érzékkel bíró, a nagybetűs életre alkalmas értelmiség kinevelése.

Tehetséghíd

A párizsi École Normale Supérieure és a budapesti Eötvös József Collegium mintájára hívta életre 1931-ben [namelink name="Bay Zoltán"] és [namelink name="Náray-Szabó István"] a Szegedi Tudományegyetem Eötvös Loránd Kollégiumát. Épülete kezdetben a Horthy Kollégium 2. szintjén (Boldogasszony sugárút 6.) volt, ma a Tisza Lajos körút 103. szám alatt található. A kolesz 1947 és 1956 között megszűnt. Eddig 12 igazgató támogatásával ért el tudományos sikereket a közel ezer, az élet legkülönbözőbb területein érvényesülő Eötvös-kollégista. A 80 éves jubileum évében az Eötvös 76 diák lakója és 24 bejáró tagja gyakran látogatja a közel 7 ezer kötetes, ritkaságokat is tartalmazó kollégiumi könyvtárat, vagy éppen a 7 szakmai műhely munkájába kapcsolódik be. A diákönkormányzat vezetője, Saródi Szilvia azt tartja a legfontosabbnak, hogy a kollégisták felelősséget vállalnak egymás iránt, s ennek jegyében ide vonzzák a tudomány iránt érdeklődő középiskolásokat is 2010-ben életre hívott SZTEhetség Híd táborukkal.