˝A címlapról kiütöttük még Clintont is az ovális irodás sztorijával˝- 80 éves a a kisperegi ikreket szétválasztó orvos

– Lehetne az a beszélgetés címe, hogy a palatáblától a laptopig – vetette fel interjúnk elején Füzesi Kristóf. A szegedi gyermeksebész-professzorral 80. születésnapja alkalmából beszélgettünk, neki pedig erről egyből az jutott eszébe, milyen hatalmasat változott a világ élete során. – Annak idején, 1944-ben elsősként palatáblán kezdtem a betűvetést, idén nyáron pedig már Skype-on vizsgáztattam. Nyolc évtized alatt szerintem több évszázadnyi változás történt a világban – mondta.

Látta: sok ellentmondás van a rendszerben

Füzesi professzor orvosi karrierje nem indult zökkenőmentesen, hiszen 1956-ban vették fel az egyetemre. – Riadt gólyaként ott voltam a forradalom előtti Auditorium Maximum-beli gyűlésen is, ami azzal a céllal indult, hogy elérjük: ne legyen kötelező oroszt tanulni. Sosem voltam barikádra menő ember, de a véleményemet szívesen fejeztem ki. Márpedig akkoriban láttam, hogy sok ellentmondás van a rendszerben, a sajtóból is más folyt, mint amit az emberek igazából gondoltak. Éreztem, hogy változásra van szükség, de a nagy eseményekben végül mégsem vettem részt, mert még előtte hazaküldtek. A kis faluban pedig, ahol éltem, nem volt alkalmam részt venni semmiféle megmozdulásban.

A forradalom miatt viszont fél év kimaradt a tanulmányaiból, ezért abban bízott csak, hogy kettesekkel teljesíteni tudja a vizsgákat. – Végül ötösöket kaptam, és így maradt ez később is, mert könnyen ment a tanulás. Ennek köszönhetően pedig felvettek a Petri-klinikára, mely Közép- Európa legnívósabb intézményének számított. Hálás vagyok Altorjai Istvánnak, aki innen engem választott ki, hogy jöjjek vele a szegedi gyermekklinikára. Ő határozta meg a jövőmet, hiszen a gyermeksebészeti osztály 1966-os megalakításával lettem gyermeksebész, mely akkor még nem létező szak volt. Később volt alkalmam egyébként az NDK-ban, Zürichben és Glasgow-ban is szaporítani ez irányú ismereteimet.

Füzesi Kristóf professzor élvezi, hogy végre nyugodtan élheti a nyugdíjas életét. Fotó: Karnok Csaba

Ma már szinte csodákat tudnak tenni

Füzesi professzor emlékeztetett: a gyermeksebészet megteremtése előtt a veleszületett rendellenességek túlélési esélye nulla volt. Ehhez képest ma már szinte csodákat tudnak tenni. – Volt például egy Csőke Balázs nevű páciensem, akit dongalábbal kezeltem. Ma Ironman sportoló, szóval azt gondolom, tűrhető színvonalon dolgoztunk – nevetett.

Füzesi professzor volt az az orvos is, aki a kisperegi sziámi ikreket sikerrel szétválasztotta. – Akkoriban olyan népszerűek voltunk, hogy a címlapról kiütöttük még Clintont is az ovális irodás sztorijával. De igazság szerint egy idő után már untam is, annyira felkapta ezt a történetet a média. Azt gondolom, az egész klinika érdeme volt, hogy az ikrek annak idején idekerültek, és nem a fővárosba.

A műtéthez pedig nemcsak gyermeksebész, hanem profi aneszteziológiai és intenzíves csapat is kellett. No meg egy jó konzul, hiszen egy útlevéllel jöttek, és kettővel kellett hazamenniük.

Olvas, művészfilmeket néz, teniszezik

Füzesi Kristóf 70 évesen hagyta abba az operálást – azt mondja, a modern, invazív eljárások bevezetésével már nem érezte, hogy könnyedén uralja a szakmát. Az oktatásban azonban még további 5 évig részt vett, a szakorvosképzésben pedig még mindig számítanak rá. – Pokoli szerencsés vagyok, hogy a kenyérkereső foglalkozásom és a hobbim ugyanaz lehetett. Én 45 éven keresztül mindennap szívesen jöttem be a munkahelyemre, élveztem az elém kerülő kihívásokat. És bár bevallom, volt egy időszak, amikor aggódtam az osztályért, mert egy generáció eltűnt az utánpótlásból, most ismét sok tehetséges és szorgalmas gyereksebész dolgozik Szegeden, így a fiatalokkal megint olyan erős, mint régen volt. Én pedig végre nyugodtan élhetem a nyugdíjas életemet: élvezem az internet adta információdömpinget, sokat olvasok, művészfilmeket nézek, és örülök, hogy a teniszpartnereim heti két alkalommal még mindig elfogadnak maguk mellé, a mozgás ugyanis sokat jelent számomra.