2009.03.19. 21:50
A határsértők 70 százaléka koszovói
Szeged - A legtöbb határsértőt kitoloncolják az országból. De akik menekült státuszt kérnek, és kapnak, azok saját lakrészben élhetnek a befogadó táborban, a magyar állam biztosítja az ellátásukat. Az esetek harmadában ezek az emberek megszöknek, hogy tovább folytassák útjukat Nyugat-Európába.
Koromsötét éjszaka. A mórahalmi erdőben egy koszovói család menetel a zöld határon. Az asszony egyik karjában néhány hónapos csecsemőt tart, másik kezét öt-hat év körüli kisfia szorítja. Férje mögött még két kisgyermek lépdel – Nyugatra tartanak, jobb élet reményében. Úti céljukat nem érik el, mert a határrendészek elfogják őket. Ilyen történetekről hetente ír az újság. Legutóbb – szerdai számunkban – tizennyolc határsértőről adtunk hírt, köztük hat gyermekről. Mi történik ezekkel a családokkal?
Szilágyi Róberttől, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Határrendészeti Szolgálat-vezetőjétől megtudtuk, a Szegedi Határrendészeti kirendeltségre szállítják őket, ahol idegenrendészeti eljárás indul ellenük. Számtalan kérdést tesznek fel nekik. Honnan jöttek? Mikor indultak? Merre tartanak? A határrendészek megkérdezik, akarnak-e menekült státuszt kérni. Orvosi vizsgálaton is átesnek. A következő maximum tizenkét órát az előállító helyiségben töltik. A gyermekeket a kirendeltség gyermekmegőrzőjébe kísérik. A néhány négyzetméteres teremben színes szőnyeg, a falon gyermekrajzok, pici székek és játékok várják az apróságokat – legtöbbjük rögtön elalszik a több kilométeres gyaloglás után.
A Csongrád megyében feltartóztatott határsértőket a Szegedi Határrendészeti Kirendeltségre szállítják Archív fotó: Segesvári Csaba
– Előfordult, hogy kórházba kellett szállítani az egyik gyereket, mert a kiszáradás fenyegette. A kirendeltség meghatározott norma szerint tud számukra ételt biztosítani, de sokszor kollégáink is adnak nekik a saját ételükből, édességükből – magyarázta Szilágyi Róbert.
Azt a határsértőt, aki menekültstátust kér, a békéscsabai szűrőtáborba szállítják. Itt 15 napon belül megállapítják, elfogadható-e a kérelme. Amennyiben igen, a debreceni befogadóállomásra viszik, ahol 60 napot tölthet el. Bicskére már csak akkor kerülhet, ha menekültként, vagy oltalmazottként elismerik. Itt további hat, meghosszabbítva tizenkét hónapig lakhat. Szép Árpádtól, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatóság Menedékjogi Osztály vezetőjétől megtudtuk: míg a békéscsabai állomás őrzött tábor, s az ott lakók csak engedéllyel járhatnak ki-be, a debrecenit bármikor elhagyhatják. Ezt sok menedékkérő ki is használja, s az előzetes vizsgálati eljárás után tovább folytatja útját Nyugat-Európa felé. Tavaly 3000-ből 1000 ügy azért szakadt meg, mert a kérelmező ismeretlen helyre távozott.
Embercsempészek segítségét kérik
A zöldhatáron érkezett családok hetven százaléka Koszovóból indul útnak. Legtöbben a röszkei határátkelőnél, a Tisza újszegedi oldalán, valamint az ásotthalmi erdőben próbálkoznak. Van, aki előre megrajzolt térképpel indul útnak. Aki „szakszerű" segítséget kér az embercsempészektől, annak jócskán a zsebébe kell nyúlnia. Néhány száztól akár több ezer eurót is fizethet a bűnözőknek. Tavaly 1295 határsértő került rendőrkézre, idén eddig 268 személyt tartóztattak fel a határőrök Csongrád megyében.
Eddig ezer kérelem
Tavaly 3118-an kértek menekültstátust hazánktól, 160-an kapták meg azt, 88 embert pedig oltalmazottként ismerték el. Idén várhatóan még többen igénylik majd, hiszen csak eddig ezer kérelem érkezett a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz.
