A klinikusok is éheznek

- Teljes mellszélességgel támogatjuk a demonstrációsorozatot. Kitesszük az intézményekre a zöld zászlót, a dolgozók pedig feltűzik a zöld szalagokat, amit már ma szétosztunk – közölte tegnap Pál Attila. A szegedi klinikai központ elnöke elmondta: ha nem változik a finanszírozás, 2009-ben összesen 2,2 milliárd forinttal kapnak kevesebbet, mint tavaly.

Ahhoz, hogy működni tudjanak, egyetemi támogatásra van szükségük – azaz a többi kar által megspórolt pénzből kell átcsoportosítani a betegellátásra, ami tarthatatlan. Ha viszont az egyetemtől nem kapnak pénzt, már novembertől nem tudnak fizetést adni a klinikák mintegy 3800 dolgozójának. Az elnök hozzátette: a helyzet nagyon súlyos, ezért a szakmai szervezetek állásfoglalásában szereplő „menetrendnek" megfelelően akár az éhségsztrájkig is hajlandók elmenni.

Zöld zászlót tűznek ki mától a makói és a szentesi kórházra is, a dolgozók pedig zöld szalagot viselnek. Számításaik szerint a makói kórháznak havi 30, a szentesinek havi 50 millió forinttal jut így kevesebb. Baráth Lajos, a két kórház főigazgatója – aki múlt héten bejelentette, hogy éhségsztrájkra is kész az ügy érdekében – szerint meg kell kapnia az ágazatnak a korábban zárolt 13,5 milliárd forintot, és további 12 milliárd forint pluszpénzre is szükség van év végéig. A tiltakozást a két intézményt fenntartó megyei önkormányzat elnöke, Magyar Anna is támogatásáról biztosította.

Ők is kitűzték. Kovács Kálmán alelnök és Martonosi György frakcióvezető is kapott szalagot Varga Mártától a megyei közgyűlésen. Fotó: Miskolczi Róbert
Szolidaritást vállalnak a többi egészségügyi intézménnyel a kisteleki rendelőintézet dolgozói is, akik szintén zöld szalagot viselnek mától, és ennek okairól is tájékoztatják a betegeket – mondta el Simon Sándor ügyvezető igazgató.

– Ha valaki, akkor én tudom, mit jelent a küzdelem a kórházért – utalt az elmúlt két és fél év eseményeire Kallai Árpád. Az általa irányított vásárhelyi Erzsébet-kórház aktív ágyainak számát a harmadára csökkentették 2007 elején, a döntésről viszont nemrég kiderült, hogy alkotmányellenes. Kallai a jelenlegi helyzettel kapcsolatban azt mondta: bárki bármilyen – akár szélsőséges – eszközzel tiltakozik, nagyon fontos, hogy azt az emberekért tegye. Most ugyanis a minisztériummal való megegyezés hiányában a betegek kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe, ezt pedig nem szabad hagyni. Hogy ő maga és kórháza miben vesz részt, csak az utolsó pillanatban dönti majd el, így lapzártánkig nem tudtuk meg, kitűzik-e a zöld zászlót ma reggel Vásárhelyen.

Zöld szalag a képviselőkön

Mielőtt elkezdődött volna a rendkívüli ülés tegnap a megyeházán, Varga Márta, az elnök asszony személyi titkára egy ízlésesen feldíszített üvegtálat vitt oda a többségi frakcióhoz. Minden jobboldali megyei képviselő vett belőle szalagot, fel is tűzték, kinyilvánítva: nem értenek egyet az új egészségügyi finanszírozás bevezetésével.

Kerestük tegnap Bálint Beatrixot, a deszki szakkórház vezetőjét is, hogy – a másik két megyei fenntartású kórházhoz hasonlóan – kiteszik-e mától a zöld zászlót erre az intézményre is, de erről tegnap nem tudott nyilatkozni.

Demonstációs menetrend

Szeptember 16-án adtak ki közös állásfoglalást a legnagyobb egészségügyi szervezetek, hogy szeptember 24-étől az intézmények zöld zászlóval, a dolgozók zöld szalaggal tiltakoznak, október 7-étől a kórházvezetők önkéntes éhségsztrájkba kezdenek, október 14-étől pedig – az anyagi források szűkösségétől függően – korlátozzák az ellátást, ha a minisztérium nem vonja vissza a finanszírozási tervezetet.

Támogatják a rektorok is

Nyilatkozatot adott ki a 4 egyetemi klinikai központ katasztrófaközeli állapotáról, és a demonstráció támogatásáról hétfőn a Magyar Rektori Konferecia elnöke, Szabó Gábor is. Az SZTE rektora – a szervezet nevében – részletesen kifejti: a hazai betegellátás csúcsintézményeit és ezzel együtt az egyetemeket is lehetetlen helyzetbe hozta az alacsony egészségügyi finanszírozás. A klinikai központok már felélték a tartalékaikat. Ha sürgősen nem változik a helyzet, nemcsak a betegellátás romlik le, az alacsony finanszírozás drámai hatással lesz a hazai orvosképzésre, az egyetemek nemzetközi hírnevére és a nemzetgazdaságra is. Emellett veszélybe kerülhetnek az uniós fejlesztési projektek is – hiszen nem lesz hozzájuk kellő önerő.