A másodfokú egyenlet vagy faxolás a fontosabb?

A munkanélküliségi statisztikák szerint ma a munkát keresők minden eddiginél nagyobb versennyel szembesülnek a munkaerőpiacon. Mi szükséges ahhoz, hogy egy leendő munkavállaló sikeresen megállja a helyét? Fel tudja-e készíteni ezekre a kihívásokra az oktatás az iskolásokat, a leendő pályakezdőket? Jó-e az, hogy az iskola a másodfokú egyenleteket megtanítja, de a fax kezelését nem?

Tegnap a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány által szervezett Szólj bele! programsorozat szegedi rendezvényén mindenki elmondhatta az álláspontját. A vitanapra a régió 5 iskolájából érkeztek fiatalok és pedagógusok: két Békés megyei intézmény mellett Szegedről a Radnóti- és az Eötvös-gimnázium, valamint a Szegedi Ipari Szolgáltató Szakközépiskola diákjai tették fel kérdéseiket. Akik válaszoltak: Kardos János, a szegedi önkormányzat oktatási, kulturális és sportirodájának vezetője, Szabó Gábor, a Szegedi Ipari Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola Szeged-Móravárosi Tagintézményének igazgatója, Fazekas Melinda a Szegedi Tudományegyetem Karrierirodájának vezetője, valamint Domonkos Ervin a Fiatal Vállalkozók Országos Szövegségének munkatársa. A rendezvény helyszíne a Kálvária sugárúti tagintézmény volt.

A szó eljut az Unióig. A Szólj bele! program az Európai Bizottság és a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány támogatását élvezi. Azt szeretnék, hogy az uniós döntéshozatali folyamatokban érvényesülhessenek a tagállamok fiataljainak javaslatai. A másodfokú egyenlet és a faxgép szembeállítása kapcsán Szabó Gábor azt mondta: az iskola olyan helyzetben van, hogy megszabják, mit tanítson, vannak érettségi tételek, vizsgakövetelmények. A faxolásra csak ezek teljesítésén felül van lehetőség. Kardos János szerint is megszabják a keretek, mit tanítsanak, de vannak alapvető dolgok az íráson-olvasások kívül, ilyen a nyelvtudás és a kommunikálás képessége, amelyeket szintén az oktatás keretein belül kell elsajátítani. Az iskolafenntartó szerepe más: eddig például egyeztetés volt az intézményekkel arról, mi az előírás, mit vár el a munkaerőpiac – ám 5 évre előre nehéz jósolni.

Vitáztak arról is a résztvevők, mi a fontosabb, a papír, vagy a gyakorlatban való helytállás? Domonkos Ervin úgy vesz fel embert a vállalkozásához, hogy megnézi, a helyben kiadott feladatot hogyan oldja meg. A gázszerelők közül is azt bízza meg munkával, aki elmagyarázza a hibát, tanácsot ad a fűtési rendszerrel kapcsolatban. Abban egyetértettek a szakértők: „papír" kell, de önmagában nem elegendő. Az egyetemi tapasztalatokkal kapcsolatban Fazekas Melinda arról számolt be, hogy sok hallgató kényelmesen elvégzi az 5 évet például angol szakon, és csak végzés után kapcsol: más ismereteket is szerezhetett volna, mivel a nyelvtudás önmagában nem elég.

Az új szakképzési törvény szerint – amely a gyakorlati oktatásra helyezi a hangsúlyt – már a 8. osztályban tudni kell, ki milyen szakmát választ, ami nehéz döntés lesz. Eddig legalább a 10. osztályig hagytak időt a diákoknak, és próbálták őket képességeiknek megfelelően terelni egy szakma felé – hívta fel a figyelmet egy jövőbeni problémára Szabó Gábor.

Gazdasági kamarák a gyakorlatorientált képzés mellett. A 2011-ben hatályba lépett új szakképzési törvény szerint 2013 szeptemberében indul a gyakorlatorientált, német mintára kialakított, 3 éves szakképzés: 14 éves korban el kell dönteni, kiből mi lesz. Az új képzés – amelyben a közismereti tárgyak, az elmélet, valamint a gyakorlat aránya egyharmad-egyharmad – az iparkamarák támogatását is élvezi. Nemesi Pál, a CSMKIK elnöke szerint már az általános iskolában el kell kezdeni a pályaválasztásra való felkészítést. Vissza kell állítani a munka becsületét, legyen a szakképzés a képzőhely feladata, ne azé a munkáltatóé, amelyik majd alkalmazza a fiatalokat. Csongrád megyében 19 intézményben és 38 tagintézményben lehet szakmát tanulni. A külső gyakorlati képzőhelyek száma magas, az országos 20 százalékkal szemben nálunk a diákok 61 százalékának van tanulószerződése. Az idén kiadott új OKJ a régi 1200 szakmát 450-re csökkentette, a megyében 114-et lehet tanulni, a diákok között a szakiskolákban tanulók aránya 20 százalék.