2019.06.21. 12:14
A néptánc ünnepével megelevenedik Szeged múltja a Dóm téren
Betyártörténeteket és fontos helyi momentumokat ismerhetnek meg a szegedi szabadtéri nézői a nyitóprodukció során. A Hullámzó világ című táncjáték pénteken debütál, a koreográfus-rendezője mesélt.
Zsuráfszky Zoltán gyakori vendég az ország legnagyobb csillagtetős színházában. A Sámántánc, a Boldogasszony vendégsége, Benyovszky, Dózsa – mind az ő nevéhez kötődik. 2016-ban pedig a deszkákon is láthattuk őt Drakulaként a szabadtérin. Ma a Hullámzó világ alkotójaként tér vissza.
– 140 gyerek áll majd a színpadon, valamint 50 szegedi táncos, és 50-en a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai közül. Ez lesz a néptánc ünnepe – kezd bele a rendező, koreográfus.
– Úgy vélem, a környékbeli emberek kedvelik ezt a vonalat, igazi néptáncos közösség a szegedi. 8-10 amatőr együttes dolgozik itt, akik jelen vannak az országos fesztiválokon is.
Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Hullámzó világ társrendezője. FOTÓ: TÖRÖK JÁNOS
Zs. Vincze Zsuzsa dolgozta ki a darab forgatókönyvét. Dramaturg, jelmeztervező és társrendező is – Zsuráfszky Zoltán felesége. Sűrűn dolgoznak együtt, a keddi próbát is Zsuzsa vezette.
– Mi már készültünk erre az előadásra. A szabadtéri igazgatóival, Herczeg Tamással és Harangozó Gyulával már régóta beszéltük, hogy szeretnének néptáncot látni ismét a Dóm téren. Az, hogy ezzel az előadással indul az évad, méltó megemlékezés a múltban történtekről, s nekem személyesen is megtisztelő.
A Hullámzó világ kétrészes táncjáték. Az első rész a Betyárélet: Angyal Bandi, Bogár Imre, Sobri Jóska, Vidróczki Marci és Rózsa Sándor, az öt magyar betyár elevenedik meg szemünk előtt. Ráday Gedeon, a betyárkergető kormánybiztos a történetben Szegedre érkezik a csirkefogók miatt.
– Rádayt Schnell Ádám alakítja, ő beszélget Terkával, a cselédlánnyal. Így ismeri meg a közönség a történetet, amely közben persze táncképekben elevenedik meg a színpadon. Tóth Kázmér nagyszabású díszletében néha „leomolnak" a falak, s egy kocsmában vagy pusztán találjuk magunkat.
Minden készen áll a ma esti bemutatóhoz. Zsuráfszky Zoltán hatalmas táncjátékot ígér. FOTÓ: TÖRÖK JÁNOS
Mindenki tudja, mi lett ezeknek a betyártörténeteknek a vége, ami sajnos nem olyan boldogító. Ám a rendező mégis a vidám, beszédes végét ragadta meg a dolognak. A mulatást, a csárdai világot hangsúlyozza ki. A második rész A szögedi nemzet címet kapta – értelemszerűen a város történetét fogjuk látni, a honfoglalástól az 1848-as forradalomig. Az alkotók felidézik Szeged kanyargós és színes történelmét. A nagy árvízzel zárnak, amikor is Fekete Gizi mesél a múltról a megmenekült gyerekeknek. A tanítónő kínálja itt a közönségnek az információt, táncképekkel illusztrálva végig, mikor mi is történt. Kinyílik a tér, hatalmas ledfalakkal erősítik a hatást, az áradó Tiszát.
– A jellegzetes szegedi szituációkat igyekeztem felvillantani. Megjelenik majd a szegedi papucs és a Boszorkánysziget története is, az árvízzel pedig keretet adunk az egésznek. Csodás utazásra invitáljuk a nézőket. Látványos lesz, telis-tele pompás jelmezekkel. A történetek csábítóak, jó őket mesélni és hallgatni is. Átmosni magunkon még egyszer a múltat, a táncképekben megjelenő régi históriákat. Olykor 200-an is állnak majd a színpadon, ami látványban sem utolsó.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes mellett a Szeged Táncegyüttes, a Tiszavirág Néptáncegyüttes, a Hatetudnád Táncműhely, a Pakulár Táncegyüttes, a Cuháré Táncműhely táncosai, valamit a Szeged Táncegyüttes és a Tiszavirág Néptáncegyüttes gyermek táncosai is részt vesznek a műsorban.
A Betyárélet zenéjéért Papp István Gázsa és Szabó Dániel felelt, de Berecz András eredeti népzenei gyűjtései is hallhatók majd, Makó Péter is közreműködik. A második részben elhangzik Liszt Ferenc Haláltánca, itt a zenéért Kerényi Róbert felelt. Mindkét esetben közreműködik a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Zenekara.