Szeged és környéke

2007.12.04. 18:39

A sport a test és a lélek nevelésének eszköze

Szeged - Öröm forrásának és nevelési eszköznek tartotta a sportot Szent-Györgyi Albert. Gyerekkorának nyarait apja „kastélynak" nevezett vidéki házában, a Buják melletti Kis-kéren töltötte. A hatalmas kertben teniszpálya is volt.

Újszászi Ilona

A környéken sokat vadászott és lovagolt. Diákkorában versenyszerűen futott, gyorskorcsolyázott. Az egészséges életmód nevében középiskolásként antialkoholista csoportot szervezett.

Mások mondták

„Reggelire mindig szalonnát evett, érdekes módon nem zöldpaprikával, hanem őszibarackkal. Ebédet a Hungária Szállóból hoztak, vacsorázni a Körösi csárdába mentek át" – idézte Szent-Györgyi úszóházon rögzített étkezési szokásait Varró Oszkár sporttörténeti kutató.

Szent-Györgyi Albert társaságában kötelező volt sportolni. Első, ideiglenes szegedi munkahelye, a Kálvária téri, mai Déri szakközépiskola épületének udvarán röplabda-, tenisz- és focipályát alakított ki. Feleségével, illetve tanítványai közül például Straub F. Brunóval rendszeresen teniszezett az újszegedi ligetben, a Kitartás Egyetemi Atlétikai Club pályáján. Szegeden hódolhatott a vízi sportoknak is: a belvárosi lakásához közeli Szőnyi Fürdő és Csónakház rendszeres vendégeként kajakozott és csónakázott; állandó evezős partnere: Emmerling Rezső bankigazgató volt. Nyaranta bérelt vitorlással versenyzett a Balatonon, télen síelni járt családjával, de a természetjárást, a kirándulást, a sátras kempingezést is szerette.

Ma ez nem szokatlan, mint ahogy akkoriban a sport az angol–amerikai egyetemeken már a mindennapi élet része volt. Európában viszont nem szerepelt a tanrendben. Biciklizni természetes volt Cambridge-ben, de udvariatlanságnak számított a szegedi professzorokhoz így látogatóba menni. Márpedig Szent-Györgyi kerékpáron érkezett vizitelni tanártársaihoz.

A teniszezés Szent-Györgyi Albert egyik kedvenc sportja volt – gyakran játszott az újszegedi ligetben. Fotó: Móra Ferenc Múzeum gyűjteménye
Az iskolai ifjúság testnevelése címmel előadást tartott a Szegeden rendezett országos testnevelési kongresszuson 1930 novemberében. „Egy sportcsapat a társadalom kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. Itt a játék alatt tanítja meg a sport az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre és mindenekelőtt a fair play, a nemes küzdelem szabályaira."

Embert faragni

„A sport elsősorban szellemi fogalom. A sport nem a szellem útján nyomja el a testet, hanem a test útján nyitja meg a lelket..., a sport nemcsak a testnevelésnek, de a lélek nevelésének is leghatásosabb eszköze. Minden iskolának, a legalacsonyabbtól a legmagasabbik első és szent hivatása és kötelessége a lélek nevelése, hogy fiaiból embert faragjon" – magyarázta Szent-Györgyi Albert.

Szervezőkészségét a sportban is bizonyította. Rektorsága idején szerezte meg a katonaságtól az egyetemnek a Szukováthy (később Ady) téri pályát (melynek helyén ma a JATIK modern épülete áll). Az új, egységes szegedi egyetemen létesült Szegedi Egyetemi Atlétikai Club (SZEAC) tanárelnöke, a Városi Sakk Kör vezetője, a Szegedi Csónakázó Egylet választmányi tagja lett.

Az akkor extrém sportnak számító újdonságokat is kipróbálta. Motorbiciklijét, vagy az Amerikából hozatott Buickját a jelképének tartották. Megtanulta a vitorlázórepülést is, ami előfeltétele volt annak, hogy 1941. augusztus 2-ától október 6-áig pilótakiképzésben részesüljön Algyőn, majd 1942 őszén már utas nélküli sportrepülőgépet is vezethetett. Straub F. Brunót idézve életrajzírója, Ralpf W. Moss szerint a repülés izgalmát kereste, de továbbra is pacifista maradt. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy ezzel az akcióval már hazánk háborús kiugrási kísérletében játszott James Bond-i szerepére készült.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!