A távmunka nagyon jó dolog, csak nincs

A távmunka jó a munkavállalónak, és jó a munkaadónak is. Az alkalmazott nem fogyasztja az áramot, a vizet, de még a papír kéztörlőt sem a munkahelyén, foglalkoztatásához pedig nincs szükség nagy irodákra, hiszen otthonról dolgozik, vagy ahonnan akar. A munkavállaló életében kevesebb a stressz, otthoni környezetben, senki által meg nem zavarva teheti a dolgát.

Magyarországon és Kelet-Európában mégsem terjed olyan gyorsan ez a munkamódszer, mint az EU nyugati felén. A cégek bizalmatlanok.

A távmunkával kapcsolatban rengeteg tévhit él és terjed az álláskeresők körében. Sokan azt hiszik, a távmunka azt jelenti, hogy félkézzel, a gyerek büfiztetése és elaltatása között el lehet végezni a feladatokat, vagy hogy bármilyen végzettséggel neki lehet vágni. Az otthon végezhető munkát ajánlók nagy része is ezt akarja elhitetni az álláskeresőkkel.

Sokan állítják, hogy például e-mailek továbbításával sok pénzt lehet keresni. Az ilyen ajánlatokat a komolyabb távmunka-közvetítő oldalak nem is veszik fel adatbázisaikba, sőt feketelistát is találhatunk a világhálón, amelyen azok az ajánlatok szerepelnek, amelyek biztosan valamilyen átverést takarnak. A valóságban a cégek leginkább képzett, speciális szakterületen jártas munkaerőt keresnek: fordítókat, grafikusokat, könyvelőket, programozókat vagy akár újságírókat – ez derül ki a kínálatból.

Magyarországon ez csak keveseknek adatik meg...
Napi 2–3 órával plusz 70 ezer forint?

Pápai Csaba a Napi Gazdaság újságírója. Munkahelyére naponta bejár, de amikor a munkanap másoknak véget ér, ő új műszakot kezd, napi 2–3 órát dolgozik még, miután hazaér. Munkaadói általában nagy cégek, amelyeknek szakszövegeket kell angolról magyarra és szükség szerint magyarról angolra fordítania. Csabát két munka közt telefonján értük el.

- Jelenleg egy 70 oldalas kezelési útmutatót fordítok egy szoftverhez. Három hét alatt kellett vele elkészülni, hamarosan befejezem. Határidőre
természetesen. Ez nagyon fontos. Ha csúszik az ember, megbízhatatlannak találják, és akkor soha többé nem fogják keresni. Ez nem hagyományos munkaviszony. Megbízási szerződéssel dolgozom, bármikor vége lehet. Fontos a jó renomé – mondja, amikor jelenlegi feladatairól faggatjuk.

Az EU és a távmunka – eltolódó arányok

A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Távmunka Tanácsának adatai alapján az EU-ban a munkavállalóknak mintegy 14 százaléka távmunkás. Az élen Hollandia áll, ahol a munkavállalók 28 százaléka távmunkából él. A hollandokat követik a finnek és a dánok, ahol a munkavállalók alig
kevesebb mint egy negyede nem jár be nap mint nap dolgozni, hanem az internet révén gyakorlatilag bárhonnan képes elvégezni a feladatait.
Magyarországon a távmunkában dolgozók aránya messze alatta marad az EU átlagának, mindössze néhány százalék. A szakminisztérium álláspontja szerint ennek elsődleges oka, hogy a cégek elzárkóznak az új foglalkoztatási forma elől, mondván, hogy nehézkes a munkaszervezés, nincs meg a kellő bizalom, ha a kolléga nem jár be minden egyes nap egy munkahelyre.

– Mindenképpen érdemes legalább egyszer személyesen is találkozni a majdani megbízóval, látni, hogy ki akar foglalkoztatni, kicsit utánajárni esetleg, és nagyon fontos, hogy mindig kössünk szerződést – javasolja Pápai Csaba, aki 5 éve fordít szakszövegeket távmunkában. – Korábban én is beleestem abba a hibába, hogy jóhiszeműen elvégeztem a munkát mindenféle előzetes szerződéskötés nélkül, de többször előfordult, hogy nem fizettek ki. Ma már nem megyek bele ilyesmibe.

Nagy a bizalmatlanság a távmunkások iránt, sok cég fél, hogy a munkát félbehagyva elillannak az emberei, ha nem ülnek bent állandóan, vagy nem végzik el a feladataikat, ha nem tartja rajtuk valaki a szemét, de munkavállalói oldalról is vannak fenntartások – magyarázza a gyakorlott távmunkás. – Általában kevesebbet fizetnek egy távmunkásnak, mint azoknak, akik egy irodában dolgoznak, de megéri csinálni. Havonta 50–70 ezer forintot kereshetek a fizetésemen felül, és szinte mindig van feladat. Az elején kicsit nehézkesebben ment, a lehetőségeket fel kellett kutatni, de ma már megtalálnak az ajánlatok. Egy évben legfeljebb egy-két olyan hónapom van, amikor nincs pluszmunka – összegez az online újságíró-fordító.

Megpróbáltuk

Távmunkát, az interneten végezhető munkát természetesen az interneten kell keresni. A hagyományos módokon kutatva az állásokat hamar csalódunk. Ha a „gyors meggazdagodást" ígérő ködös ígéreteket figyelmen kívül hagyjuk, a látszólag végtelen lehetőségekből szinte semmi sem marad, csak a kíméletlen tények. Bérszámfejtőként, könyvelőként alkalmaznának távmunkásként, adatrögzítéssel kínálnak minket a hirdetésekben, ám az olcsó internetes csalások tengerében sajnos alig akad komoly ajánlat. Százból egy. Hosszas böngészés után végül egy szövegírói munkára csapok le.

– Sajnos már elkelt – mondják érdeklődésünkre, de szlovénról magyarra fordíthatnék elektronikai cikkek használati utasításait. Sajnos nem beszélek szlovénül. A szerb vagy a horvát még menne, de olyan ajánlat most nincs. A nevemet felírják, hátha lesz még lehetőség.