Anyagilag is felelnek az orvosok a műhibákért

A műhiba megítélése

Ábrahám László ügyvéd az elmúlt héten két év letöltendő börtönre, a bábaságtól 10 évre eltiltott Geréb Ágnes szülésznő ügyéről azt mondta: jó lenne, ha az igazságszolgáltatásban nem alkalmaznának kettős mércét. Szerinte azért kapott ilyen példátlanul súlyos büntetést a szegedi származású doktornő, mert az otthon szülés élharcosa. Hasonló szakmai hibát, amit ő elkövetett, tucatszám tapasztalni a kórházakban, szülészeteken, csak azok az intézményi fedezettel a hátuk mögött vagy el sem jutnak a bíróságra, vagy sokkal enyhébb ítélet születik.

A törvény szerint eddig is lehetőségük volt az egészségügyi intézményeknek, hogy az orvosi műhibáért megítélt kártérítés kifizetésébe bevonják a gondatlanul eljáró doktort. Az összeg egyhavi átlagkeresetének 50 százalékát nem haladhatja meg. Júliustól azonban, a törvényi változások miatt, „súlyosan gondatlan károkozás" esetén akár a teljes összeget ráterhelhetik az orvosra. Arról nincs adat, hogy az esetek hány százalékában éltek az intézmények ezzel a lehetőséggel, a szigorítás pedig a jövő zenéje. A betegek, hozzátartozóik közvetlenül ezután is csak a kórházakat perelhetik. Az intézmény fizet, ha megítélik a kártérítést, neki pedig a vétkes munkavállalója. Merőben új szituációról van szó. – Az orvostársadalom most pánikba esett, de nem kell ennyire izgulnia, hiszen nem kötelező a kártérítést továbbhárítaniuk az egészségügyi intézményeknek, ez csak egy lehetőség – vélekedett [namelink name="Ábrahám László"] műhibaperekre szakosodott szegedi ügyvéd. – Persze, a jelenlegi anyagi kondíciók mellett minden kórháznak, intézménynek el kell gondolkodnia, miként teremti elő az adott esetben megítélt kártérítési összeget, mert a biztosító általában csak egy részét állja a számlának.

Ábrahám László szegedi ügyvéd szerint a jogszabályi változások a betegek érdekeit szolgálják.
Fotó: Karnok Csaba

Baráth Lajos: Át kellene gondolni

– Tényleg fontos, hogy a műhibaperekkel kapcsolatos szabályokat újragondolják a törvényalkotók az érintett betegek és az intézmények szempontjából is – reagált kérdésünkre [namelink name="Baráth Lajos"], a makói Dr. Diósszilágyi Sámuel Kórház-rendelőintézet főigazgatója. – Az most is úgy van, hogy ha egy ilyen eljárásban a bíróság jogerős ítélete vétkes kötelezettségszegést, közvetlen ok-okozati összefüggést állapított meg a bekövetkezett baj és az orvos magatartása között, az intézmény ráterhelheti a kártérítés egy részét a doktorra. Sok információm nincs a tervbe vett változásról, de szerintem ezen a téren a kórházak hozzáállásában nem várható nagy változás. Azt célszerűnek tartanám, ha a beteg továbbra is az intézményt perelné, és nem közvetlenül az orvost, és hasznos lenne, ha alakulna külön biztosító az egészségügyi intézmények számára, amely ilyen esetekben segítene. Abban is bízom ugyanakkor, hogy a kártérítési összegeket is behatárolják, ahogyan sok európai országban. Mert nálunk a sajátos gyakorlat nyomán 250 millió forintos kártérítési összegről is folyik per. Célszerű lenne, hogy ha bebizonyosodik egy perbe fogott intézményről, hogy nem vétett a szabályok ellen, legyen lehetősége nem vagyoni kártérítést kérni a jó hírnév megsértése miatt.

– Hogyan tudna kifizetni 10 milliós kártérítést egy 300 ezret kereső doktor? Sehogy. Az intézmények által megkötött felelősségbiztosítás őket is védi. Ennek tudatában talán túlzottan is biztonságban érzik magukat. A jövőben azonban ajánlott lesz egyéni biztosításra is szerződniük. Abban nem hiszek, amit sokan mondanak, hogy a törvényi módosítás a külföldre vándorlásnak újabb lendületet adna – fejtette ki az ügyvéd.

Ki jár jól a jogszabályi változással? Ábrahám László szerint egyértelműen a betegek. Mivel az orvosok zsebére is megy, mehet a játék, jobban odafigyelnek munkájukra, vélhetően kevesebb lesz a műhiba. Aztán hosszasan sorolta praxisából a gyakorlati példákat, mit is kell érteni nem odafigyelésen, gondatlanságon. Lapinformáció szerint a bíróságokon 357 műhibaper folyik, a perérték pedig 5 és fél milliárd forintot tesz ki.
[namelink name="Hajnal Ferenc"], a Szent Györgyi Albert Klinikai Központ elnökhelyettese elmondta, a témában nem alakították ki az intézményi álláspontot. Úgy véli, az új jogszabály több törvénnyel sincs összhangban, és bizonyára módosulni fog még. Esetükben oktatóintézményről van szó, teljesen speciális helyzetben vannak. Arra a kérdésre nem tudott választ adni, hogy jelenleg hány műhibaperben érintett az intézmény.

A megyei orvosi kamaránál az elnök, [namelink name="Domonkos István"] véleményét kértük a júliustól életbe lépő változásról. Elmondta, nincs még egységes kamarai álláspont. Nekik az a dolguk, hogy értelmezzék a jogszabályt, majd mindent megtegyenek azért, hogy az orvostársadalom érdekei ne sérüljenek. A Magyar Orvosi Kamara elnöke, [namelink name="Éger István"] velősen nyilatkozott egy országos napilapnak: az új szabályozás megengedhetetlen, felelőtlen és ésszerűtlen. Az alacsony bérből nem lehet fedezni a kártérítést, az egyéni felelősségbiztosítás – főként a rizikós területeken, ahol évente milliókra rúghat az összeg – pedig megfizethetetlen az orvosok számára. Alacsony bérükből erre nem futja.