Szeged és környéke

2010.02.24. 22:28

Arzén a vízben! Elzárhatják a csapokat

Szeged - Nem tudni, meddig folyhat a víz a csapokból Csongrád megye azon 52 településén, ahol az ivóvíz arzéntartalma meghaladja az uniós határértéket. 2009. december 25-e óta hazánknak is meg kellene felelnie az Európai Unió szabta előírásoknak, de még csak az ivóvízminőség-javító program előkészítésénél tartanak az önkormányzatok.

Bíró Dániel

Ha szigorú lenne az ÁNTSZ, szinte az összes Csongrád megyei településen betilthatná az ivóvízfogyasztást a vízbázis magas arzéntartalma miatt. Hazánk 2009 végéig kapott arra haladékot az Uniótól, hogy a közösségi előírásoknak megfelelően a korábbi 50 helyett a literenkénti 10 mikrogrammra csökkentse az arzéntartalmat az ivóvízben. Erre a célra 200 milliárd forintos támogatási keretet használhattak volna fel az érintett települések, mégis eddig csupán az összeg 1 százalékát költötték el.

Hiába a magas – 90 százalékos – támogatási intenzitás, a társulásra kényszerített önkormányzatok nem találták a közös hangot, mert ódzkodtak attól, hogy egyéb fejlesztésekre eltett forrásaikat olyan beruházásra fordítsák, aminek egyrészt vitatott az értelme, másrészt jelentősen megnöveli az ivóvíz-szolgáltatás költségét, s vele együtt a díjakat is. Most megindult valami: Vásárhelyen döntöttek a pályázat beadásáról, Szentesen pénteken kerül a képviselők elé a kérdés. Mindkét városban milliárdos fejlesztést kellene végrehajtani, hogy a határértékre csökkentsék az arzénkoncentrációt.

Lajtos kocsi Eperjesen. A helyiek csak a messziről hozott vizet ihatják. Archív fotó: Tésik Attila

Lajtos kocsi Eperjesen. A helyiek csak a messziről hozott vizet ihatják.
Archív fotó: Tésik Attila

– A 2001-től rendelkezésünkre álló adatok alapján 52 Csongrád megyei településen haladja meg a közüzemi vízellátás keretében szolgáltatott ivóvíz arzéntartalma a literenkénti 10 mikrogrammos határértéket. 2009. december 25-ét követően az ÁNTSZ a jogszabályban foglalt határértéktől való eltérést nem fogadhatja el, annak betartatását a lakosság egészségi állapotának szem előtt tartásával el kell, hogy érje – nyilatkozta lapunknak Mucsi Gyula. A regionális tiszti főorvos hozzátette, az Országos Tisztiorvosi Hivatal a probléma megoldására az egész országra kiterjedő ütemtervet állított össze: a vízszolgáltatóktól adatokat kértek be, illetve elemzik a legfrissebb laboratóriumi eredményeket, majd véglegesítik az arzénos településlistát. Ezek után megkeresik az érintett önkormányzatokat, és tájékoztatják azokat az esetleges intézkedés szükségességéről. Nekik nyilatkozniuk kell, milyen módon tudják teljesíteni a törvényi előírásokat. Hatósági intézkedéseket ezek figyelembevételével vezetnek be.

Megkérdeztük Mucsi Gyulát, készült-e már átfogó vizsgálat arról, hogy a veszélyeztetett települések lakóinak egészségi állapotát miként befolyásolta a magas arzéntartalmú ivóvíz. Erre azt felelte, 2002 és 2004 között hazánk is részese volt egy nemzetközi epidemiológiai vizsgálatnak, amelynek során bizonyítást nyert, hogy az ivóvíz arzéntartalmának bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásában kockázati tényezőként szerepe van.

Eperjes-sors

– Eperjesen egyetlen daganatos beteg él, ő is csak néhány éve költözött a faluba, ahol egyébként a lakosság 40 százaléka 60 év feletti – mutatott rá az ellenpéldára Kiss Csaba polgármester, aki háziorvosként is dolgozik abban a községben, ahova 2008 decembere óta lajtos kocsi viszi az ivóvizet, mert az ÁNTSZ betiltotta az ivóvízfogyasztást. A falu első embere szerint mi úgy táncolunk, ahogy az Unió fütyül, ezért hamarosan más települések is Eperjes sorsára juthatnak. Az más kérdés, hogy szükségvízellátásra évek óta 50 millió forint szerepel az országos költségvetésben, ami legfeljebb egy kisváros megsegítésére elég.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!