2012.08.29. 23:10
Aszálykár a halgazdaságban
Szeged - Idén várhatóan a tavalyi 30 millióhoz képest 60 millió forintba kerül, hogy a fehér-tói halastavaknál a nagy melegben folyamatosan pótolni és levegőztetni kell a vizet. A búza- és kukoricaár növekedése is érzékenyen érinti a haltenyésztő gazdaságokat.
A 2000 hektárnyi tórendszer egyszeri feltöltése nagyjából állandó költséget jelent, ám ha 24 Celsius-fok fölé emelkedik a hőmérséklet, naponta egy centiméter párolog el. Idén sokkal több ilyen nap volt, mint tavaly – reagált érdeklődésünkre [namelink name="Sztanó János"], a Szegedfish Kft. ügyvezető igazgatója. –
Az alföldi, körgátas halastavak nem úgy működnek, hogy ásunk egy gödröt, és abba vizet engedünk. Itt a gát tartja a vizet, 1 méter 20 centis az átlagos mélység, ennél mélyebb nem lehet, mert a gátak nem bírnák a nyomást. Ha ebből tíz centi elpárolog, azzal már jelentősen csökken a halak élettere. Pótlásra folyamatosan szükség van, a víz pénzbe kerül, a szivattyúk is elektromos árammal működnek. További pluszköltség ilyenkor, hogy a 27-28 fokosra fölmelegedett vizet forgatni kell, hogy megfelelő legyen az oxigéntartalma – sorolja az igazgató. Míg tavaly ezek a költségek mintegy 30 millió forintot jelentettek, idén ez az összeg eléri a 60 milliót.
Folyamatosan pótolni kell a hőségben elpárolgó vizet a Fehér-tói halgazdaságban.
Fotó: Frank Yvette
További probléma, hogy miközben korábban 4200 forint körül mozgott a búza ára mázsánként, a legutóbbi szállítmányt 6700 forintért hozták. A szárazság, a kisebb terméshozamok hatására emelkedő takarmányárak érzékenyen érintik a gazdaságot, amely zömmel búzát és kukoricát etet a halakkal.
Az aszály miatt várhatóan 20 százalékkal, a tervezett 1,1 milliárd forintról 900 millió forintra csökkenhet a Fejér megyei, rétimajori Aranyponty Zrt. idei árbevétele – tájékoztatta az MTI-t a tógazdaság elnök-vezérigazgatója, [namelink name="Lévai Ferenc"]. Szerinte az egyre gyakoribb aszályok kárait átgondolt stratégiával lehetne ellensúlyozni. Például – a halgazdálkodás versenyképessége érdekében – változtatni kellene azon, hogy a gazdálkodóknak teljes áron kell megvenniük a vizet. Célszerű lenne továbbá az állattartók biztosabb takarmányellátása érdekében állami és termelői összefogással létrehozni egy takarmányalapot.
Aszálykárral számolnak a Balatonnál is: a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tavainak egy részén eddig 20-25 százalékos kiesést okozott a szárazság a haltermelésben. A társaság a szaktárcához kíván fordulni segítségért – számolt be [namelink name="Füstös Gábor"] vezérigazgató az MTI-nek.
