Szeged és környéke

2019.03.26. 08:50

Aszálytól szenved az őszi vetés: ha nem esik, akkor itt tragédia lesz

Csongrád megye - A sokéves átlag töredéke esett a téli hónapokban Csongrád megyében, márciusban meg szinte semmi csapadék nem volt eddig, ami meg is látszik az őszi búzán és a repcén. A fejtrágya nem tud bemosódni a földbe eső híján, a helyzet minden száraz nappal tovább romlik.

Kovács András-Kovács Erika

120 milliméter eső hiányzik


Országosan a talaj nedvességtartalma a felső 20 centiméteres rétegben 40, a Dél-Alföldön 30 százalék alá csökkent, ami már kritikusan alacsony érték. Emellett a mélyebb rétegekben is szükség lenne további nedvességre – a telítettséghez viszonyított vízhiány a felső 1 méteres rétegben északon 25–40, a déli országrészben jellemzően 70–120 milliméter között van. A Duna–Tisza közén és Csongrád megyében is az aszály jelei mutatkoznak.

– Nem csodálom, ha sírnak a gazdák – mondja Stahl László, a szegedi állomás meteorológusa, amikor a téli csapadékról kérdezzük. Novemberben 22, decemberben 29 milliméter hullott, de idén sem javult a helyzet: januárban csupán 24, februárban 12 millimétert mértek. Erre jött a március, vasárnap estig mindössze 1,1 milliméter esővel, amihez nagyon kicsit hozzátett még a hétfői, de az sok helyen még a port sem verte el. 


Csak érdekességképpen, 1999-ben novemberében és decemberében összesen 170 milliméter hullott, ezt követően a márciusi mennyiség 36 milliméter volt.


Egy közeli évet is érdemes megnézni, 2012-ben az első három hónapban 39, 55, illetve 97 milliméternyi csapadék hullott. – Ez persze már sok volt, az idei meg roppant kevés – mondja a meteorológus, aki hozzáteszi, az éves, márciustól márciusig mért eső nem kiugróan kevés, ám a tél végére, a tavasz elejére minden kiszáradt. Nem véletlenül tudósítottunk meglehetősen sok avartűzről az elmúlt hetekben.


Szurovecz Ernő, a szegedi Karotin Kft. agronómusa is lehangolóan nyilatkozik a csapadékmennyiségről. Nekik két mérőállomásuk is van, Szegeden kívül Dócról is vannak adataik. Az utóbbin novemberben 37, decemberben 32 milliméter hullott, ez összesen 8-cal több, mint amit a szegedi meteorológia mért. Utána már csak kevesebb esett, januárban 15, februárban 2, márciusban pedig 1 milliméter.


– Már az ősz sem sikerült túl jól, sokáig volt meleg, a repcénk szinte ki sem kelt, de ezzel nem voltunk egyedül – mondja a szakember, hozzátéve, nem is tárcsázták ki, mert nem volt mit. Megtudtuk, az őszi vetésű kalászos gabona sem nagyon tudott megindulni, csak a hó alatt kelt ki, ez is le van maradva. Ahogy fogalmazott, rekord biztosan nem, de korrekt termés még lehet az őszi vetésű búzából, bár ennek az esélye minden csapadékmentes nappal csökken.


Az aktuális munkák közül a magágy-előkészítés folyamatos, azt nem akadályozza semmi, de kellene egy jó eső a vetés előtt. A Karotin legközelebb a kukoricát és a napraforgót kezdi majd el vetni, és ez indulhatna akár április elejétől is. Meleg volt, a talajhőmérséklettel nincs baj, a nedvesség az, ami korlátozza a munkát. – Tavasszal a fejtrágyázás a gabonában szent dolog, mi is szétszórtuk a szilárd műtrágyát, de a növény alig vett fel belőle, nem mosta bele az eső a földbe, ezért is senyvednek a gabonák – mondja Szurovecz Ernő. Megtudtuk, a hatóanyag egy része elillant, nem mind, de az is veszteség, és minden esőmentes nappal növekszik.

Add már, uram, az esőt! A szárazság miatt hatalmas porfelhőket húznak a traktorok maguk mögött a határban.  Fotó: Kovács Erika

Add már, uram, az esőt! A szárazság miatt hatalmas porfelhőket húznak a traktorok maguk mögött a határban. Fotó: Kovács Erika

A megyében máshol sem jobb a helyzet. – A hosszú őszi, több mint két hónapos szárazság után, januárban kaptunk annyi esőt és havat, hogy az őszi vetésű kalászosaink, a búza és az árpa kikeltek – tudtuk meg Badár Imre szentesi gazdálkodótól. – A repce viszont hiányos, az én területemen körülbelül 70 százalékos az arány. A téli fagy nem tett kárt, igaz, hasznot sem hozott, nem volt olyan hideg, hogy a kártevőket elpusztítsa. Amikor a hőmérséklet mínuszban járt, akkor hótakaró is volt, amely sajnos védelmet jelentett a talajlakó kártevőknek – sorolta a gazdálkodó.


Badár Imre elmondta, az őszi búzán és az árpán máris meglátszik az aszály, a növények sárgulnak. – Hiába adjuk a tápanyag-utánpótlást, a növények a csapadék hiánya miatt nem tudják fölvenni. A talaj felső 40 centis rétegében még van valamennyi víz, de az alatt már szinte semmi – hangsúlyozza. A tavaszi vetéshez most készítik elő a talajokat, ők is április elején szeretnék a földben tudni a napraforgót és a kukoricát. – Most a magágy vetőmélységében szárazság van, bizakodunk, hogy addig még jön csapadék. Ha nem esik, akkor itt tragédia lesz – mondja borúlátóan a szakember.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!