Szeged és környéke

2008.01.14. 19:41

Az Aranyszöm és a hely szelleme

Mórahalom - Mórahalom: mintatelepülés. Nem csak Csongrád megyében, országosan is példa arra, hogy a rendszerváltás óta igenis meg lehetett változtatni a helyi „kisvilágot". Hogyan? Lapunkban azért szentelünk tízrészes sorozatot a kisvárosnak, hogy ezt bemutathassuk.

Fekete Klára

Miként vált élhető kisvárossá, közigazgatási központtá, a kistérségi összefogás szimbólumává? Hogyan lett a Homokhátság álmos településéből turistákat vonzó, hatezres fürdőváros, hogy vált fogalommá az agráriumban a Mórakert, miért jönnek ide befektetők a leggazdagabbnak vélt Nyugatról, Hollandiából vagy Belgiumból is?

Öt évvel ezelőtt újították fel a mórahalmi rendezvényházat és nevezték el Aranyszömnek. Az előcsarnokban több falszakaszt mórahalmiak esküvői képeivel díszítik: ugyanolyan színű keretet kaptak a lassan százéves, fekete-fehér felvételek éppúgy, mint a jelenkor színes fotói. Helybeliek generációi férnek meg egymással néhány négyzetméteren, és kölcsönöznek a modern, tágas, sokablakos építménynek – amelynek a helyén is kultúrház állt – olyan hangulatot, hogy az idegen azonnal otthon érzi magát.

A mezőgazdasági egyesület székháza a két háború között, a mai áruház helyén. Háttérben a kultúrház, az Aranyszöm Rendezvényház elődje – régen.
A Tourinform-irodát is az Aranyszömben helyezték el, ez a város előszobája – mondta Teleki Ferencné, az iroda vezetője. Az idegen, akit jó házigazda módjára, nem ritkán ajándékkal fogadnak, ide tér be először. Duka Félix, az Aranyszömöt üzemeltető Mórahát Kht. ügyvezető igazgatója hozzátette, ez egy kisváros, itt minden mindennel összefügg: ha egy konferenciát rendeznek, akkor természetes dolog, hogy fürdőjegyet nyomnak a vendég kezébe.

Az épület kívülről majdnem ugyanígy nézett ki, a századfordulón is közösségi épület volt, itt találkoztak a gazdák. Ezt archív felvételünk jól illusztrálja, és még azt is látni, milyen ház állt a jelenlegi áruház helyén. Az Aranyszöm felújításakor sem a megalomán törekvések hajtották a mórahalmiakat, arra törekedtek, hogy őrizzék a múltat, a régi épületet a jelen igényeinek, és a térségi szerepkörnek megfelelően alakítsák át.

A mezőgazdasági egyesület székháza a két háború között, a mai áruház helyén. Háttérben a kultúrház, az Aranyszöm Rendezvényház elődje – most. Fotó: Miskolczi Róbert
Ezért építettek egy csaknem 320 főt befogadni képes színháztermet is, amely világítással, díszlethúzó szerkezettel, raktárral éppúgy rendelkezik, mint egy kamaraszínház. Minden hónapban meghívnak egy produkciót Mórahalomra, és évente tíz előadást tart a kisváros amatőr színtársulata is, Dálnoki Zsóka vezetésével. Ebben játszik a hentes, a postás, a rendőr, és mindazok a mórahalmiak, akik tehetséget érzenek magukban.

Az Aranyszöm az Erzsébet fürdő mellett a város másik jelképe: itt házasodnak a mórahalmiak, itt tartják a városnapokat és a karácsonyi programokat. A Mórakert, de még a Szegedi Tudományegyetem is ebben az épületben rendezi azon a konferenciáit, amelyekhez szükség van a hely szellemére.

(Folytatjuk.)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!