Az éj leple alatt menekültek a kommunisták a megyeszékhelyről - 6 napig tartott Szegeden a ,,dicső" Tanácsköztársaság

Egészen 1918 novemberéig kell visszatekintenünk, ha meg akarjuk érteni a szegedi Tanácsköztársaság történetét

– mondta a Délmagyarországnak Gulyás László. A francia csapatok a Balkán felől akarták megtámadni Budapestet, majd el akarták foglalni Berlint. Ezért Károlyi Mihály elment Belgrádba, ahol november 13-án egy katonai konvenciót kötött a francia főparancsnokkal. Ennek az volt a lényege, hogy húztak egy demarkációs vonalat, és a szerb, a francia és a román hadsereg addig a vonalig elfoglalhatta Magyarország területét. A belgrádi konvenció megkötése után Újszegedet a szerbek foglalták el, míg a tulajdonképpeni Szegedet a franciák. A francia haderő 1918. december 30-án vonult be a városba.

A Szegedi Tudományegyetem professzora szerint a francia katonák ugyan bevonultak, de az első hetekben nem nagyon szóltak bele a város életébe, tulajdonképpen minden ment úgy, ahogyan addig.

A Klauzál térre nagy népgyűlést szervezett

Az 1919. március 21-i Kun Béla-féle bolsevik puccs után Budapestről egy Udvari János nevű kommunistát küldtek Szegedre, aki március 22-én a Klauzál térre nagy népgyűlést szervezett, ahol bejelentette, hogy Szegeden is győzött a proletariátus.

Francia díszszemle 1919 nyarán Szegeden, a Tisza Lajos körúton.

FOTÓ: RUZSA KÁROLY GYŰJTEMÉNYE

Gulyás László azt is elmondta, hogy ez a franciáknak nem tetszett, és keményen reagáltak. Két helyen volt fegyveres összecsapás a franciák és a kommunisták között. A vörösök be akartak menni a Csillag börtönbe, ki akarták szabadítani az elvtársaikat, és a rókusi pályaudvart is el akarták foglalni, hogy ellenőrizni tudják a vonatközlekedést. Ezeket a francia csapatok megakadályozták. Azt azonban nem tudták megelőzni, hogy a kommunisták a városházán felállítsanak egy három tagból álló direktóriumot. A francia parancsnok felszólította a direktóriumot, hogy fegyverezze le a munkásságot. A direktórium végül meghátrált a franciák előtt.

Akkora hősök voltak a mi szegedi kommunistáink, hogy március 26-ról 27-re virradóra az éj leple alatt megszöktek a városból. Fogták a családjukat, valamelyik még az anyósát is, és elmenekültek – mondta a professzor.

Egészen Kiskunfélegyházáig menekültek, illetve volt Szegednek egy külterületi része, amelyet úgy hívtak, hogy Felsőtanya. Ott rendeztek be egy kommunista fészket.

Úgyhogy Szeged azzal büszkélkedhet, hogy a „dicsőséges 133 nap" itt csak „dicsőséges 6 nap volt" – tette hozzá Gulyás László.

3 erő küzdött egymással a városban

Ezután furcsa helyzet alakult ki, mert március 27-től három erő küzdött egymással a városban. Egyrészt Károlyi Mihály emberei, akik tessék-lássék együttműködtek Kun Béláékkal. Másrészt azok a kommunisták, akik nem menekültek el a direktóriummal. Harmadrészt pedig itt voltak a francia megszálló csapatok. A meglehetősen bonyolult helyzetet a franciák úgy kezelték, hogy létrehoztak egy úgynevezett városkormányzóságot, és ez alá rendelték Dettre János főispánt, valamint Somogyi Szilvesztert, Szeged polgármesterét is. De közben Kun Béláék Budapestről megpróbáltak beleszólni a város életébe.

A Szegedi Tudományegyetem professzora szerint a francia katonák ugyan bevonultak, de az első hetekben nem nagyon szóltak bele a város életébe, tulajdonképpen minden ment úgy, ahogyan addig. Fotó: Török János" border="0" class="kepkeret" data-id="2896787" src="/wp-content/uploads/2019/08/4528350_5.jpg?verz=1565370295" style="width:620" title="

A Szegedi Tudományegyetem professzora szerint a francia katonák ugyan bevonultak, de az első hetekben nem nagyon szóltak bele a város életébe, tulajdonképpen minden ment úgy, ahogyan addig. Fotó: Török János" />

A Szegedi Tudományegyetem professzora szerint a francia katonák ugyan bevonultak, de az első hetekben nem nagyon szóltak bele a város életébe, tulajdonképpen minden ment úgy, ahogyan addig. Fotó: Török János

Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy ha jött egy budapesti utasítás Dettrének, akkor neki meg kellett kérdeznie a francia városkormányzót, hogy végrehajthatja-e.

Közben Párizsban azon gondolkodtak, hogy az Arad–Szeged–Temesvár-háromszögben összevonják a francia csapatokat, és Budapestre vonulva megdöntik Kun Béláék uralmát. Április végén már negyvenezer francia katona állomásozott a térségben.

Közben Szegeden egyre erősebb lett egy negyedik erő, az úgynevezett ellenforradalmárok. 1919. május 5-én Aradon gróf Károlyi Gyula felállította az „aradi ellenkormányt". Ez felvette a kapcsolatot a magyar emigráns politikusokat tömörítő bécsi Antibolsevista Comitéval. Ez a két szerveződés azt tervezte, hogy visszafoglalja az országot a kommunistáktól. De a román hadsereg közbeszólt, elfoglalta Aradot, és Károlyi Gyula kormányának menekülnie kellett. Károlyi Gyula és politikustársai Szegedre menekültek, és ezért nevezik ezt a kormányt első szegedi kormánynak. Ők saját magukat egész Magyarország kormányának tekintették, és innen kiindulva akarták Magyarországot felszabadítani. Ez volt a „Szegedország" koncepció.

Megjelent Horthy Miklós

Szegeden 1919 májusában már négy erő viaskodott egymással: Károlyi Mihály hívei, azok a kommunisták, akik nem menekültek el a direktóriummal, a francia megszállok és az ellenkormány. A franciák nyilvánvalóvá tették, hogy a kommunistákkal nem akarnak együttműködni. Sőt eltűrték, hogy az Aradról érkezett kormány Szegeden szervezkedjen. Közben Bécsből Szegedre érkezett Gömbös Gyula, akinek a segítségével a szegedi ellenforradalmárok április 25-én felállították az Antibolsevista Comité szegedi bizottságát. Így komoly ellenforradalmi csoport jött létre a városban. 1919. június 6-án megjelent Horthy Miklós is, aki belépett Károlyi Gyula kormányába, a hadügyminiszteri tárcát kapta meg. E minőségében hozzáfogott a Nemzeti Hadsereg megszervezéséhez.

Ebben a történetben fontos szerepet játszott még Zadravecz páter, aki az alsóvárosi templom plébánosa volt. Ő igazi antikommunista volt. Amikor Kun Béláék megszüntették az iskolákban a hittanoktatást, Zadravecz páter demonstratívan nyílt hittanoktatást szervezett az alsóvárosi templomban. Ráadásul komoly segítséget nyújtott Horthynak a Nemzeti Hadsereg szervezésében.

Horthy Miklós a legendás fehér lovon Szegeden.

A szegedi ellenforradalmár csoport annyira megerősödött, hogy hozzákezdett a kommunista gócok felszámolásához. A Mars téri laktanyában állomásozott a magyar katonaság egyik alakulata, amelyik kommunista befolyás alatt állt. Ezek a vöröskatonák abban bíztak, hogy Kun Béláék bevonulnak Szegedre.

A szegedi ellenforradalmi erők megkeresték a nemzeti érzelmű tiszteket, és május 7-én bementek a laktanyába csend­őralakulatokkal, és letartóztattak 130 nyíltan kommunista katonát. Ezzel a lépéssel a Szegeden állomásozó magyar katonaságot megtisztították a kommunistáktól.

Amikor 1919 augusztusának elején a szegedi ellenforradalmárok látták, hogy Kun Béla és elvtársai Budapestről elmenekültek, megállapodtak a francia városkormányzóval, hogy a Nemzeti Hadsereget engedjék át a francia csapatok gyűrűjén. Így jutottak el Siófokra, ahova a főparancsnokságot helyezték. Horthy onnan vonult be Budapestre 1919 novemberében.

Tehát a Horthy-féle Nemzeti Hadsereg tulajdonképpen Szegeden született meg, közben a város francia megszállás alatt volt – zárta le a történetet Gulyás professzor.