Az emberek millióit érintő betegség gyógyításán dolgozik a szegedi klinika

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Szemészeti Klinikájának igazgatója, Tóth-Molnár Edit a világon elsőként dolgozott ki a könnymirigy-­vezetékrendszer működésének tanulmányozására alkalmas vizsgáló módszereket – ezek segítségével számos olyan folyamatot sikerült leírnia, ami közelebb visz a mirigyműködés megértéséhez. Szegedi munkacsoportjával a témában fontos új felfedezéseket tettek.

Ennek kapcsán beszélgettünk Tóth-Molnár Edittel, aki szerint világszerte egyre több beteget érint a szemszárazság. Ez korábban elsősorban a változó korban lévő nők betegsége volt, mára azonban már gyermekkorban is számolnunk kell a kialakulásával.

– Az elektronikai eszközök kiterjedt használata is hozzájárul ahhoz, hogy könnytermelő rendszerünk ne működjön optimálisan. A szemszárazság olyan folyamatokat indít el, amelyek mélyreható változásokat eredményeznek a szemfelszínen. A szaruhártyán nehezen kezelhető hámhiányok alakulhatnak ki, ráadásul a szemszárazság különböző szemészeti műtétek, így például a szürkehályog-műtét eredményességét is befolyásolhatja. Ezért a száraz szem kezelésének megoldása napjainkban a szemészeti kutatások egyik kiemelt területe. A kezelési lehetőségek jelenleg még szűkösek. Elsősorban a műkönnyel történő pótlásra és a gyulladásos tünetek enyhítésére szorítkoznak. A megfelelő terápiás lehetőségeket azonban nem lehet kidolgozni a könnytermelő rendszer működésének megismerése nélkül. Ezért kutatásaink eredményei a szakterületen világszerte nagy hangsúlyt kapnak – emelte ki [namelink name="Tóth-Molnár Edit"].

Tóth-Molnár Edit és csapata megtalálta a szemszárazság gyógyításához vezető utat.

Fotó: Karnok Csaba

A több mint tíz éve indult szegedi kutatás eredményei­re a Dél-kaliforniai Egyetem hasonló területen dolgozó munkacsoportja is felfigyelt, és közös munkára kérték fel a szegedi kollégáikat. Az együttműködésben folyó vizsgálatoknak köszönhetően több, a könnymirigy működésében részt vevő ioncsatorna szerepét sikerült tisztázni. Kiderült: ennek a csatornának az aktivitása meghatározó fontosságú a könnytermelésben, így ez a szegedi tudományos eredmény a továbbiakban a könnytermelést befolyásoló gyógyszerek fejlesztésének is egyik kiindulópontja lehet.

Tóth-Molnár Edit szerint a szegedi eredményekre alapozva várható olyan vegyületek előállítása, amelyeket a későbbiekben a klinikai gyakorlatban is alkalmazhatnak a szemszárazság betegség kezelésére.

tehetünk ellene

Tóth-Molnár Edit tájékoztatása szerint a kiegyensúlyozott táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel szerepet játszhat a megelőzésben, de számos egyéb tényezőtől is függ a betegség kialakulása. Sok gyógyszer, így egyes vér­nyomáscsökkentők, antidep­resszánsok, allergiaellenes szerek és főleg ezek együttes szedése nagyban növeli a szemszárazság kialakulásának veszélyét. Feltétlenül ügyeljünk a lakó- és munkakörnyezet páratartalmára, és kerülni kell a légkondicionáló berendezések és a különböző elektronikai eszközök (okostelefonok, monitorok) túlzott használatát.