Az M5-ös autópálya mellett lakók szerint hangos a forgalom

Az ingatlanok értékét mindig is meghatározta, hol vannak. A környék nemcsak az árat, de az ott élők komfortérzetét is befolyásolja. Aki megengedheti magának, csendet vásárol, aki nem, az tűr. Az M5-ös autópálya számos előnye mellett a közelben lakóknak a negatívumokból is kijut. A sztráda Kiskunfélegyháza és Szeged közötti szakaszán összesen 46 ezer 500 négyzetméter zajvédő fal csillapítja a forgalom robaját (ebből egy négyzetméter áfa nélkül nagyjából 18-20 ezer forintba kerül). Tudni akartuk: milyen az élet a fal mögött.

Vasúti zaj

A szegedi közgyűlés 2006. június 23-i ülésén fogadta el a város stratégiai zajtérképét (egyébként nálunk készült el elsőként az országban az unió előírásainak megfelelő, rendkívüli részletességű térkép). A vasúti zajjal külön fejezet foglalkozik. E szerint a városi zaj kialakulásában a Szabadkai úti átjáró előtt találkozó budapesti, rókusi és szabadkai vonal, valamint a töltésen haladó rókusi vonal játszik szerepet. A MÁV Zrt.-től megtudtuk: pályaátépítés, felújítás alkalmával a kötelező zajszintmérést elvégzik, ahol kell, zajterelő falat építenek. A már meglévő pályák esetén viszont – ha például a sínek melletti terület beépül – lehetőség van felülvizsgálatra. Ha indokolt, és van rá keret, ide is kerülhet zajterelő fal. Az említett szegedi szakaszokkal kapcslatban tegnap nem sikerült konkrétumot megtudnunk.

Tóthék háza száztizenkét méterre van a sztráda gerincvonalától. A rendszeres mérések szerint a decibelek a határértéken belül vannak, ők mégis úgy érzik: túl hangos a forgalom.
– Napközben elviselhető, de kora reggel és este borzalmas. A szobaablakok ugyan most még az ellenkező irányba néznek, de bővíteni szeretnénk a házat, és a szobákat az új épületrészbe tervezzük. Akkor az ablakok a sztrádára nyílnak majd. Románia uniós csatlakozását megéreztük, január óta több az autó, a kamion – panaszkodik [namelink name="Tóth István"]né. A család jobban szerette volna, ha házukat kisajátítják, de ehhez túl messze vannak a pályától.

Matula Ildikó és családja éppen fordítva gondolkodott. Ők nemet mondtak a kisajátításra az asszony 76 éves édesanyja miatt.
– Öreg fát nem lehet átültetni – indokol Ildikó. Rozika néni ebben a tanyában született, és öregségére nem akart elköltözni. Maradt a lány és a vő is abban a tanyában, amely saját mérésük szerint csupán 57 méterre fekszik a sztrádától. A forgalom zaját még fal sem tompítja, ez a tanya nem kapott védelmet. Ildikó szerint az ablakok miatt, azok ugyanis – akárcsak Tóthéknál – nem a pályára néznek. Ennek ellenére éjszaka hőségben is csukva tartják azokat – így csendesebb.

A telek mellett felüljáró van, amelyről Ildikó szerint gyakran integetnek a környékbeli gyerekek a kamionoknak, a sofőrök pedig üdvözlésképpen visszadudálnak. Matuláék pedig frászt kapnak.
– Régen olyan csönd és nyugalom volt itt, most meg sokszor a postást sem hallom – mondja Ildikó, a teraszon üldögélő édesanyja pedig hozzá teszi: alig várják a vasárnapot, mert ez az a nap, amikor csillapodik a forgalom.

Üvegfal mögött

Az M5-ös fővárosi bevezető szakaszán hiányzik a zajvédő fal, ám Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes a Klubrádiónak adott nyilatkozatában megígérte: az még ebben a kormányzati ciklusban elkészül. Az M3-as budapesti bevezetője pedig átlátszó falat kap, hogy a kiskereskedelmi egységeket ne zárja el a potenciális vevőktől.