2015.06.15. 22:40
Az új TÉSZ sem tetszik az Európai Uniónak
Magyarország - A strasbourgi bíróság és az Európai Unió támadást indított a tényleges életfogytiglan magyar intézménye ellen - közölte Lázár János. ˝A tényleges életfogytiglan problémája, hogy az nem felülvizsgálati, hanem kötelező kegyelmi eljárás, ráadásul a strasbourgi gyakorlat 25 év után írja elő a kötelező felülvizsgálatot - magyarázta Nagy Ferenc egyetemi tanár.
Módosulhat a szerb büntető törvénykönyv
Az Európai Unióba tartó Szerbia várhatóan szeptembertől ténylegesen életfogytig tartó szabadságvetést vezet be a minősített gyilkosságok szankcionálására. Az Informer szerint déli szomszédunknál megszüntetik az eddig legsúlyosabbnak számító 40 éves börtönbüntetést, és a legkomolyabb bűncselekmények szankcionálására életfogytiglant irányoznak elő. Az elítéltet feltételesen szabadlábra lehet helyezni, amennyiben 25 évet letöltött a büntetésből – áll a tervezetben. Milan ©kuli, a belgrádi Jogi Kar professzora szerint a jelenlegi 30-40 éves börtönbüntetés embertelenebb az életfogytig tartó szabadságvesztésnél. „Gyakorlatban a 30 vagy 40 éves börtönbüntetés gyakran jelent életfogytiglant. Az erre ítéltek legtöbbször a börtönben halnak meg. Viszont ha megérik a szabadulásukat, akkor kifejezetten hajlott korban kerülnek ki a börtönből, amikor már megszakadt a kapcsolatuk a családdal és a barátokkal, és munkájuk meg bevételük sincs. E tekintetben az életfogytiglani börtönbüntetés humánusabb – fejtette ki a professzor.
A strasbourgi bíróság és az Európai Unió támadást indított a tényleges életfogytig tartó büntetés magyar intézménye ellen. A kormány azonban ragaszkodik ehhez a legsúlyosabb büntetési tételhez – közölte [namelink name="Lázár János"] Miniszterelnökséget vezető miniszter. Megírtuk: Magyarországon idén új kegyelmi eljárás lépett életbe a tényleges életfogytiglanra ítélteknél a büntetés-végrehajtási törvény tavaly novemberi módosítása miatt – 40 év után egy büntetőbírókból álló testületnek kötelező lesz megvizsgálni a TÉSZ-esek szabadságra bocsátásának lehetőségét, ám döntésüket a magyar köztársasági elnök megvétózhatja.
Megkérdőjelezték a magyar gyakorlatot
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága korábban azért marasztalta el Magyarországot a tényleges életfogytiglan miatt, hogy az elítéltnek nincs meg a reményhez, az ítélete felülvizsgálatához való joga, ami sérti az emberi méltóságot. Lázár azt mondta: Magyarország felajánlotta a kegyelem lehetőségét az ilyen büntetést töltőknek.
– Strasbourg, illetve Brüsszel támadást indít a tényleges életfogytiglan magyar intézménye ellen annak ellenére, hogy tényleges életfogytiglan van Nagy-Britanniában, Hollandiában, Bulgáriában, Szlovákiában és Svájcban is. A magyar közbiztonságot érdemben befolyásoló tényleges életfogytiglan mint visszatartó erőt is megkérdőjelezték Strasbourgban – jelentette ki.
Valóban van jogorvoslat?
[namelink name="Tóth Balázs"], a Magyar Helsinki Bizottság rendvédelem és emberi jogok programjának vezetője szerint az, hogy a köztársasági elnök felülbírálhatja a bírák döntését, nem igazi jogorvoslati lehetőség a TÉSZ-eseknek – ezért nem mentette meg ez a módosítás sem az államot a további elmarasztalástól. Magyarországon létezik „sima" életfogytig tartó szabadságvesztés is, amelyből az elítélt akár 40 év letöltése után bocsátható leghamarabb feltételesen szabadlábra. Ilyen büntetést szabott ki 2012-ben a Szegedi Ítélőtábla a bajai Merész Róbertre, aki az ítélet szerint életbiztosításáért megmérgezett egy nőt, aki kórházba szállítása után elhunyt. A makói [namelink name="Perecz József"] – aki aljas indokból, előre kitervelten, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel ölt meg 3 embert – 2010-ben jutott erre a sorsra.
A szegedi Csillag börtönben is téma a tényleges életfogytiglan problémája. Fotó: Frank Yvette
Variációk életfogytiglanra
Nagy Ferenc, az SZTE ÁJTK Büntetőjogi és Büntetőeljárás-jogi Tanszékének egyetemi tanára elmondta: amennyiben az életfogytiglanból csak 40 év után lehetne szabadulni, akkor a tényleges életfogytiglannak nem lenne sok értelme. Ám a sima életfogytiglannál a bíró mérlegelhet: 25 és 40 év között határozhatja meg a feltételes szabadságra bocsátás időpontját, ám ez nem jelent automatikus szabadulást a rácsok mögül.
– A jelenleg hatályos tényleges életfogytiglan problémája, hogy az nem felülvizsgálati, hanem kötelező kegyelmi eljárás, amelynek eredményét a köztársasági elnök indoklás nélkül megvétózhatja. A másik: a strasbourgi gyakorlat 25 év után írja elő a kötelező felülvizsgálatot – magyarázta [namelink name="Nagy Ferenc"].
