Szeged és környéke

2009.12.12. 16:03

Az utolsó napok fülkéi

A nyilvános távbeszélők szerepe az ezredforduló után kulturális és gyakorlati értelemben is lenullázódott.

Papdi-Pécskői Viktor

A szegedi készülékek egyébként változatos képet mutatnak. Az Ororszlán utcai anakronosztalgikus londoni fülke, a Nagyáruház nyolcvanas évekbeli plasztikbuborékjai, vagy a Széchenyi téri kilencvenes évekbeli Déltáv fülkék.

Jómagam a kilencvenes évek közepén használtam nyilvános telefont az újklinikán, amikor egy bokaszalagszakadás után kilöktek a folyosóra és közölték, hogy menjek ahova tudok, ha tudok. A készülék nem működött.  

A nyugdíjas Kovacsevics Gézáné kérdésünkre elmondta, hogy több mint tíz éve nem használt nyilvános fülkét. Úgy vélekedett, hogy a rongálókat szigorúbban kellene büntetni, és már futott is tovább, hogy le ne késse a villamost.

Armageddon

A nyilvános távbeszélők kora a mobiltelefonok elterjedésével nagyon leáldozott. A hírközlési hatóság adatai szerint a karonülőktől a talponállókig a teljes lakosság 80 százaléka rendelkezik mobiltelefonnal, amitől a telefonvonalak száma évente 2 százalékkal csökken. A mindig mindenhol förtelmes nyilvános telefonokat pedig hetente néhány percig használják, többnyire betyárkodásra.

Az új időkkel a vandálok és firkászok is hátat fordítottak a telefonfülkéknek. Kezdő graffitisek gyakorolhatják bennük teljes biztonságban a taggelést. Az elpusztíthatatlan készülékek működnek, a hirdetések lekoptak, a hangulat posztapokaliptikus.

var so = new

SWFObject("http://csp.picsearch.com/players/mediaplayer.swf?customimage=http%3A//csp.picsearch.com/img/8/x/2/X/thumb_8x2X2KFPRm8G4AdiWMLprw/3.jpg&playlist=http%3A//csp.picsearch.com/playlist%3Fauth%3D9dNjtY4GjDQddk7dxDlqERy5v2dTKwjgHxLQwb2szCHmPhk8rRbV6x59Y9iNQkVrapvyHf_BjrUMHFeTxeA2DRsGZ74uBHlewQgQKaNX8Pqucn5CT2eIKgb5os_R5hd_JQMiECTjf7o4-5v9vumeplEl063cxSGEqUj8eBrW3TGFnpvMG6D0ep0dXmi165q4IPPDIBwggw0MZcYcAr2Iw9DSy6Gda8iX&fullscreenpage=fullscreen%3Fpermaid%3D8x2X2KFPRm8G4AdiWMLprw&fsreturnpage=main%3Frequest%3Dframe%26permaid%3D8x2X2KFPRm8G4AdiWMLprw&repeat=list&allowfullscreen=true&", "mediaplayer", "320", "277", "8", "#F5F5F5");

so.addParam("quality", "high");

so.addParam("width", "320");

so.addParam("height", "277");

so.addParam("allowScriptAccess", "always");

so.addParam("allowFullScreen", "true");

so.write("8x2X2KFPRm8G4AdiWMLprw");

// ]]>



Brian Eno egykori diszkópajtása, Umberto Eco egy régi, érthetetlenül hosszúra nyúlt eszmefuttatásban elemezte, hogy miképpen lehet fenntartani az olvasó érdeklődését egy legyőzhetetlen hősről szóló folytatásos mítosz, a Superman sztorik iránt. Ha jól emlékszem a lényeg az volt, hogy szükség van kriptonitra, hogy a hős ne legyen totálisan halhatatlan, továbbá, hogy kapcsolata csajával, vagyis Lois Lane-nel folyamatos lárvaállapotban stabilizálódjon.

Amit a szakirodalom továbbra sem ért, hogy honnan jön és miért evődött bele az emberek agyába, hogy Clark Kent telefonfülkében vedlik át Supermanné. Ettől függetlenül rendkívül érdekes újságírói feladat telefonfülkékről írni: az ember sose tudhatja mikor kezdi el kívül hordani az alsógatyáját.

A kultúrtörténet legutolsó telefonfülkéjét egyébként egy ZIL zúzza ripityára a Mátrix című filmben.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!