Bajnai Gordon: mindenki a szegedi lézerért lobbizik

– Nemcsak Szegednek, Magyarországnak is óriási jelentőségű ez a projekt. Ezért támogatja a kormány. A teljes magyar diplomáciai kar azon dolgozik, hogy a szegedi és prágai helyszínnel beadott közös pályázat sikeres legyen – fogalmazott Bajnai Gordon miniszterelnök szombaton az öthalmi egykori szovjet laktanyában tartott sajtótájékoztatón.

Emlékeztetőül: Cseh- és Magyarország közösen pályázik az Európai Unió egyik gigaberuházására, a világon jelenleg épülő berendezéseknél ezerszer nagyobb teljesítménysűrűségű szuperlézer, az Extreme Light Infrastructure (ELI) kutatóközpont létrehozására. 200 PetaWattos átlagteljesítménye a Paksi Atomerőmű teljesítményének 200 milliószorosa lesz (persze utóbbi folyamatosan üzemel, a lézerimpulzusok óriásteljesítménye pedig csak néhány percenként jön létre).

A miniszterelnök azért jött, hogy szemügyre vegye a 100 milliárd forintos beruházás tervezett magyar helyszínét. A látogatás az ELI megépítésére alakult nemzetközi konzorcium csütörtöki, prágai ülését előzi meg, ahol a tanács a közös magyar–cseh–román pályázatról tárgyal – és előzetes döntést hozhat. Ha ez pozitív lesz, a projekt mintegy 40 százaléka, közel 200 millió eurónyi beruházás Szegedre kerülhet.

Bajnai Gordon: A teljes magyar diplomáciai kar azon dolgozik, a pályázat sikeres legyen.
Ebben bízik Botka László és Szabó Gábor is. Fotó: Karnok Csaba
– Van otthon egy 3 literes pezsgőspalackom. Ha a lézerközpont Szegedre kerül, kinyitom, megisszuk rá az áldomást – mondta Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora, köszöntve a miniszterelnököt, Botka László polgármestert, Lippényi Tivadart, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal elnökhelyettesét, Ujhelyi István államtitkárt és az egyetem számos magas rangú tisztségviselőjét.

– Hogy Szeged helyszíne lehet egy ilyen beruházásnak, a szegedi egyetem kiváló tudósainak, munkatársainak, továbbá a város és a kormány határozott támogatásának köszönhető – fogalmazott a rektor. – Ha Szegedre kerül a lézerközpont, ez lesz a következő évek legfontosabb városfejlesztési beruházása – hangsúlyozta Botka László, hozzátéve: a létesítmény több száz munkahelyet teremt.

Mire jó?

Az ELI segítségével létrejövő kutatási eredményeket közvetlenül lehetne hasznosítani az izotópgyártásban, orvosi gyógykezelésekben (például agydaganatok és más rákbetegségek gyógyításában), a mainál lényegesen hatékonyabb sugárterápiás módszerek kidolgozásában, gyógyszerkutatásban, génszerkezet-vizsgálatokban, energetikai kutatásokban, szuperpontos navigációs rendszerek fejlesztésében, nukleáris hulladékok ártalmatlanításában, részecskegyorsításban.

Szabó Gábor fizikus, akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Fizikus Tanszékcsoportjának vezetője rámutatott: csütörtökön előzetes döntés születik. Ha a tanács nem tud megállapodni a helyszínben, egy-két hónapon belül újabb ülést kell összehívni. – Hónapok óta azt igyekszem megértetni a németekkel, franciákkal: ez a szavazás az ELI sorsáról szól. Ha nem épül meg a cseh–magyar pályázattal, 6–8 évig egyáltalán nem is fog – mondta. Az idő szorít: szerinte a központ építéséről és a helyszínről még idén döntést kell hozni, mert mindkét ország számít az EU strukturális alapjaira. A szuperlézer 2015-től működhetne. Prágában és Szegeden is épülne egy-egy kutatóközpont. A professzor kiemelte: 10 évig sehol a világon nem lehet majd hasonló kutatásokat végezni, mint a szuperlézerrel.

A Prága–Szeged–Bukarest-tengely

A beruházás 3 nagy tudományos célt szolgál: egyrészt a beamline rendszer előállítását, amely – a hagyományos lézerekkel ellentétben – óriási teljesítménye mellett másodpercenként akár tízszer is képes lenne lőni. Ez épülne Prágában. A fejlesztések másik iránya, hogy a kutatók extrém időtartamokban tudjanak ultrarövid fényimpulzusokat előállítani. Ilyen attoszekundumos lézer kerülne Szegedre. A harmadik cél egy minden eddiginél nagyobb teljesítményű lézerrendszer megépítése, amely a fizika legalapvetőbb kérdéseinek vizsgálata felé nyitna utat. Ennek fejlesztései mind a két helyszínen zajlanának. Bukarestben pedig egy fotonukleáris kutatóközpont épülne, a nagy teljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásainak vizsgálatára. Szegeden mintegy 120 állandó és 150 vendégkutató az attoszekundumos lézerekkel foglalkozna, egy ezer négyzetméteres központi térben.