Bán Tamás-OTP 1-0

Nem jogerős közbenső ítéletében a Szegedi Törvényszék a napokban érvénytelenítette a svájcifrank-alapú jelzáloghitelek kamatának egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontot az OTP Bank Nyrt., az OTP Jelzálogbank Zrt. és egy domaszéki házaspár között létrejött szerződésben.
[namelink name="Bán Tamás"] feleségével 2005-ben vett fel domaszéki otthonuk felépítéséhez svájcifrank-alapú kölcsönt az OTP Banktól. 11 millió forintot kértek, ma 18 millióval tartoznak.

A hitel kamata kezdetben 2,74 százalék volt, majd 2008-ban, a pénzügyi válság kezdetén 5,74 százalékra ugrott. Az OTP 5 év alatt összesen tizenkétszer módosított a hitel kamatán, tizenegy esetben fölfelé. A kezdeti 70 ezres törlesztőrészlet a kamatemelések és az árfolyam-ingadozás miatt közel 160 ezer forintosra nőtt.

A kétgyermekes családapa több mint egyéves, eredménytelen levelezés után úgy döntött, bírósághoz fordul a tisztességes elszámolásért. A szerző felvétele
– 2008-ig is emelkedett a hitelkamat, és fizettük a törlesztőrészleteket. A válság kezdetén megélt frankárfolyamugrás, valamint az újabb kamatnövelés már elfogadhatatlan volt: az OTP ugyanis akkor is emelt, amikor a svájci jegybank (SNB) agresszív kamatcsökkentésbe kezdett. Amikor írásbeli tájékoztatást kértünk a kamatemelésről, a banktól csak kitérő válaszokat kaptunk. Szerettük volna megtudni, miért nő az ügyleti kamat, amikor az SNB kamatot csökkentett? – kezdte történetét Bán Tamás.
Az SNB adatai szerint 2006-ban az egyhavi svájci jegybanki alapkamat 1,4–1,8 százalék között ingadozott, addig 2008-ban 2,2 százalék, majd egy évvel később, 2009-ben 0,185, azaz alig két tized százalék volt. 2012-ben 0,03 százalék, szinte nullához közeli az egy hónapos svájci jegybanki alapkamat.

A kétgyermekes családapa több mint egyéves, eredménytelen levelezés után úgy döntött, bírósághoz fordul a tisztességes elszámolásért. – 2011 márciusában beadtuk a keresetet, és kértük, hogy a bíróság állapítsa meg, a kölcsönszerződésünk azon bekezdése, hogy „a Hitelezők jogosultak a hitelügyleti kamatát és egyéb költségét (...) egyoldalúan módosítani" semmis, mert nem felel meg a 2005-ben hatályos hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvénynek – mutatta a férfi a többévnyi pereskedés iratait. Bán Tamás úgy véli, ha az OTP a svájci jegybanki kamatemelésre hivatkozva kamatot emel, akkor a csökkentésre is reagálnia kellene. Az adós azt elismeri, hogy a nemzetközi helyzet miatt nőttek az OTP forrásköltségei, de állítása szerint közel sem olyan mértékben, mint ahogy azt a bank előadta. – Akkor lenne tisztességes és egyértelmű a szerződés, ha számszerűen tartalmazná az árazási elveket. Nem tudjuk követni, mi alapján emelt kamatot a bank, ennyi erővel hasraütésszerűen is megállapíthatnák a marzsot. A bíró kimondta, a hitelszerződés az ügyleti kamat és a kezelési költség egyoldalú módosítására lehetőséget adó pontja nem felelt meg a jogszabályoknak. A szerződés példálózó felsorolása nem tartalmazta részletesen, mely esetekben és milyen mértékben változtathatja meg a pénzintézet a kölcsön ügyleti kamatát és kezelési költségét – mondta Bán Tamás.

– A kezdetben 70-80 ezer forintos, majd időközben duplájára emelkedő havi törlesztőrészletünk az ítélet jogerőre emelkedése esetén 40 százalékkal csökkenhet – vélekedett a domaszéki családapa. Bán Tamás realista, tisztában volt vele, hogy szerződése változó kamatozású, az árfolyamkockázatra is felhívták a figyelmét. Ugyanakkor szeretné, ha átlátható lenne a szerződése. – Sosem kértünk irreális dolgokat, tudjuk, hogy svájcifrank-alapú kölcsönt vettünk fel. Valójában azt szeretnénk, ha a kockázatok megoszlanának, és helyreállna a szerződés gazdasági egyensúlya, a kamatváltozást számokkal is alátámasztaná a bank – mondta.

[namelink name="Lakatos Péter"] bíró az ítélet indoklásakor kifejtette, amennyiben az ítélet jogerőre emelkedik, a felpereseknek és a banknak úgy kell elszámolniuk egymással, hogy nem vehetik figyelembe az egyoldalú kamatmódosításokat. A peres felek követeléseinek elszámolása azonban hosszabb bizonyítást, feltehetőleg szakértő bevonását igényli, ezért volt szükség a részítélet meghozatalára – tette hozzá.