Baranyi: A Szeviép finanszírozta Ujhelyi házfelújítását, Botka visszatartott félmilliárd forintot a villamosprojektnél

Szeged - A Szeviép finanszírozta Ujhelyi István szőregi házának felújítását, több tízmillió forint értékben - állítja lapunknak adott interjúja második részében Baranyi Sándor, a csődbe ment cég egyik tulajdonosa. Az egykori vezérigazgató mesélt a Szeviép bedőléséhez vezető útról is.

– A Szeviép a megalakulása után nem sokkal vízépítésben piacvezető lett Magyarországon, az volt a fő profilunk. Azonban ez a piac szűk volt, csak vízépítési munkákból nem lehetett megélni, ezért úgy döntöttünk, hogy nyitunk, és más feladatokat is vállalunk – mondta Baranyi Sándor. A Szeviép volt vezérigazgatója szerint a hasonló méretű és profilú vállalkozások szinte csak az államtól vagy az önkormányzatoktól kapnak megrendeléseket. Emiatt szerinte a Szeviép élete ciklikus volt: akkoriban a választásokat követő két évben nem történt semmi, majd a másik két évben vadul dolgozott mindenki, hogy a következő választások előtt át lehessen adni az elkészült fejlesztéseket. – Ezeket az időszakokat is túl kellett élni, ezért vállaltunk Romániában is hasonló munkákat, hogy ezeket a ciklikusságokat kiegyenlítsük – tette hozzá.

A 2008-as válságig minden problémát megoldottak

Baranyi Sándor elmondása alapján a 2008-as válságig, ha akadtak is nehézségek, áthidalták azokat. Ráadásul a világválság úgy érte el a céget, hogy volt megrendelésük. – A térségbe épp akkor ért ide az M43-as építése, és Romániában is sok munkánk volt. Ezért úgy gondoltuk, hogy a válság majd nem okoz komolyabb nehézséget a Szeviépnek, pedig előttünk sok cég tönkrement – közölte. Végül azonban az egyik nagy építőipari cég csődje érintette a Szeviépet is: a társaság 450 millió forinttal maradt a szegedi cég adósa. Nem az volt azonban az egyetlen vállalkozás, amelyik nem fizetett a vállalatnak. Baranyi szerint egy budapesti szállodaépítésnél is bent ragadt 250 millió forintjuk. Összességében közel egymilliárd forintnyi kintlévőségük keletkezett a felszámolt cégeknél.

– A 2006-os választások után az akkori megszorítások miatt 2008-ig a szocialista kormány nem indított jelentősebb beruházásokat, így munka sem volt. Ezért kellett nyitnunk Románia felé. Oda akkor éppen özönlött az uniós pénz. Nyertünk is néhány tendert, de 2009-ben ott is megtörtént a baj – mondta a Szeviép korábbi vezetője.

Romániában ráfáztak az állami megrendelésekkel

Baranyi Sándor azt állítja, hogy 2009-re a szomszédos országban akkora lett a korrupció mértéke, hogy leállították az uniós források folyósítását. Mivel Romániában is az állammal, illetve az önkormányzatokkal szerződtek, így az EU-s támogatások folyósításának megszűnése miatt 850 millió forinttal maradt adósa a Szeviépnek a román közigazgatás. Emellett a bankrendszer is hozzátette a magáét. – 2009–2010-ben körülbelül tíz olyan vagy nagyobb, hazai tulajdonú építőipari cég volt Magyarországon, mint a Szeviép, azaz az árbevételük elérte vagy meghaladta a 10 milliárd forintot. Ezekből öt 2010-ig tönkrement. Egy közös pont volt az összesben: a bankrendszer – közölte Baranyi Sándor. Emlékeztetett, hogy az akkor Magyarországon működő pénzintézetek csaknem mindegyike külföldi tulajdonban volt. Baranyi azt mondta, hogy csak akkor kaptak hitelt, ha fel tudtak mutatni egy komolyabb megrendelésállományt, azaz volt munkájuk, márpedig a Szeviépnek volt. Mindezek ellenére két bank összesen 1,7 milliárd forinttal csökkentette a Szeviép hitelkeretét. Ez a pénz pedig hiányzott a vállalat finanszírozásából, hiszen a magyar állam ugyan még fizetett, de ekkor már csak jelentős késésekkel – mondta Baranyi.

Itthon a megszorítások miatt nem fizetett a kormány

– 2009-ben már mindenki tudta, hogy a 2010-es választások után az akkori kormány nem folytathatja a munkát. Bajnai Gordon és pénzügyminisztere, Oszkó Péter azzal a feladattal és céllal vették át a kormányzást, hogy a 6 százalékos államháztartási hiányt 3 százalékosra csökkentik, hogy ne induljon az ország ellen uniós kötelezettségszegési eljárás – emlékeztetett Baranyi. Ezt döntően úgy érték el, hogy 2009-ben a vállalkozások követeléseit az állam nem rendezte, hanem áttolta az új évre és az új kormányra. Ezzel azonban jelentősen megnehezítette az érintett vállalkozások működését. – Tehát itt is bekövetkezett az, ami Romániában: nem fizetett az állam, amivel viszont elképesztő méretű körbetartozásokat generált. Ezzel összességében körülbelül akkora kárt okoztak, mint a bankrendszer a hitelkeret csökkentésével, ráadásul szinte egy időben történt a kettő – tette hozzá.

Baranyi Sándor: Szegeden nem nyertünk közbeszerzést, legalábbis önállóan nem, csak konzorciumban, de így is ráfáztunk. Fotó: Karnok Csaba

Fővállalkozás: csak politikai kapcsolattal

– Szegeden nem nyertünk közbeszerzést, legalábbis önállóan nem, csak konzorciumban, de így is ráfáztunk. Összesen három ilyen volt a Botka-korszakban, az egyik az M43-as – folytatta Baranyi Sándor. Itt szálltak be az 1-es villamos felújításába, egy magyar cég alvállalkozójaként, amely szerinte komoly politikai kapcsolatokkal rendelkezett. Azonban a beruházás a város hibájából késett, és a szegedi városvezetés önös érdekektől vezérelve visszatartott csaknem félmilliárd forintot, ami – Baranyi szerint – szintén hozzájárult a fizetésképtelenséghez. Az M43-assal kapcsolatban Baranyi úgy fogalmazott: a semmiből előkerült, Botka László és Ujhelyi István által preferált spanyol cég politikai faló volt. A volt Szeviép-vezér kijelentette: abban az időben egy ekkora beruházásnál csak az lehetett fővállalkozó, akinek voltak politikai kapcsolatai, ahova pénzt csorgatott vissza. A spanyolokat Ujhelyi István és Botka László hozta az országba – mondta.

A spanyol cégnek nem volt forgótőkéje, nem voltak eszközei, emberei, így csak akkor fizetett a Szeviépnek, ha megkapta a pénzt a megrendelő állami NIF Zrt.-től, a pótmunkák árát viszont áttolták a következő évre vagy akár tovább is. Végül ez lett az igazi oka a Szeviép csődjének – állítja Baranyi. – 2009-re Magyarország pénzügyi értelemben kiszáradt, és az akkori baloldali kormányzat a hiánycél teljesítése érdekében akadályozta a teljesítési igazolások befogadását, az uniós pénzek kifizetését. Továbbá az akkori jogszabályok miatt visszatartotta azt az áfát, amit egyébként mi már az alvállalkozók felé kifizettünk. A teljesítési igazolások be nem fogadásának tökéletes példája, hogy a közúti forgalom már régen használta az M43-as vásárhelyi körforgalmát, azonban az állam még ekkor sem igazolta le az itt elvégzett pótmunkákat, de közben a mi alvállalkozóink már ellenünk tüntettek – hangsúlyozta avolt vezérigazgató. Hozzátette azt is: sajnál mindenkit, aki az ő csődjük miatt ment tönkre.

Ujhelyi több tízmillióba került

– 2008-ban Ujhelyi István segítségét azzal háláltuk meg, hogy finanszíroztuk a házának a felújítását, ami körülbelül 30-40 millió forintba kerülhetett – jelentette ki Baranyi Sándor. Elmondta, hogy a szocialista képviselő több pályázaton is segített nekik, másrészt az ő segítségével kerültek be a Tisza M43-konzorciumba a spanyol multi alá. Részleteket azonban nem árult el arról, pontosan hogyan történt ez az ügylet, így nem sikerült megtudnunk, hogy Ujhelyi István kérte-e a házfelújítást, vagy ők ajánlották fel neki. Annyi azonban kiderült, volt erre egy kapcsolattartó, aki tárgyalt a képviselővel, és megbízta a felújítást végző vállalkozást.

Az interjú első részében Baranyi Sándor elsősorban a baloldal politikusainak befolyásáról beszélt azokban a konzorciumokban, amelyekben a Szeviép is alvállalkozóként szerepelt. Elmondta, hogy szerinte pártfinanszírozásra is felhasználták az infrastrukturális fejlesztési forrásokat a politikusok, akik rendszerint külföldi multikat juttattak megbízásokhoz, így csak az ő vezetésük alatt lehetett munkához jutniuk a magyar vállalkozásoknak. A cég volt vezetője kitért arra is, hogy szerinte a baloldal döntötte be a Szeviépet, a legtöbb pénzük az M43-as autópálya építésekor, a szegedi villamosprojektben, egy csongrádi holtágtisztítási munkálatban, illetve romániai közbeszerzésekben ragadt benn.