Baráth vállalja az éhezést

Közös állásfoglalásban jelezték a legnagyobb egészségügyi szakmai szervezetek – köztük a Magyar Kórházszövetség és az Egyetemi Klinikák Szövetsége –, ha nem változtat a szaktárca az új finanszírozási rendelettervezeten, és nem kap az ágazat sürgősen 25,5 milliárd forintot, éhségsztrájkba kezdenek. Eddig 46 kórházigazgató jelentette be, hogy ha kell, Budapestre utazik, és orvosi ellenőrzés mellett éhségsztrájkol. Hogy meddig, azt még nem döntötték el.

Ha orvosai engedélyezik, ásványvízen és vitaminokon fog élni – azaz éhségsztrájkba kezd – a makói és a szentesi kórház főigazgatója, Baráth Lajos, amennyiben október 7-éig nem változik a finanszírozási tervezet. Lapunknak azt mondta, azért szánta el magát erre, mert így szeretné kifejezni tiltakozását a finanszírozási rendszerben uralkodó káosz és a gyógyító munka ellehetetlenítése ellen. Egyúttal szolidaritást vállal az egyre nehezebb körülmények között dolgozó kollégáival. Annak a megtippelésére nem vállalkozott, meddig bírja az ételmegvonást. Azt mondta, van némi súlyfeleslege, így elvben jó néhány napig is, de a szervezet tűrőképessége nemcsak ezen múlik. Abban bízik, a tiltakozásnak kellő visszhangja lesz, így nem lesz szükség hosszú éhezésre.

Ha orvosai engedélyezik, ásványvízen és vitaminokon for élni Baráth Lajos.
Fotó: Szabó Imre
Értik az éhségsztrájk figyelemfelkeltő szerepét a szegedi klinikai központ vezetői, de ők inkább szóban – és ha szükséges, az ellátás korlátozásával – fejezik ki a helyzet tarthatatlanságát. Pávics László, a klinikai központ elnökhelyettese elmondta: az új rendszer havi 318 milliós mínuszt jelentene a szegedi klinikáknak – az eddig is sovány korábbi finanszírozáshoz képest. Ha bevezetik, nem tudnak megfelelni az előírásoknak, tovább nőnek a várólisták, végső esetben csak a sürgős eseteket lesznek képesek ellátni.

– Az éhségsztrájkot nem tartom hatékony eszköznek a nyomásgyakorlásra – jelentette ki Simon Sándor, a kisteleki rendelőintézet ügyvezető igazgatója, aki további 10–15 százalékos mínuszra számít. Emiatt az ellátás ütemezésére kényszerülnek, azaz 3–4 hetes várólisták lesznek, ami Kisteleken korábban sosem fordult elő.

A kisteleki rendelőben további 10-15 százalékos elvonásra számítanak, de éhségsztrájkolni nem akarnak. Fotó: Karnok Csaba
– Az egyik legnagyobb baj, hogy semmiféle hivatalos információnk nincs arról, mennyi pénzre is számíthatunk a következő 3 hónapban. Így pedig lehetetlen bármit is tervezni. Többet nem kapunk, az biztos – mondta el Bálint Beatrix, a tavaly még adósság nélkül gazdálkodó deszki szakkórház vezetője. Hogy az új finanszírozás miatt milyen korlátozásokra kényszerülnek, arról a fenntartó megyei önkormányzattal kell egyeztetnie – mondta –, ahogy arról is, csatlakozik-e az éhségsztrájkhoz.

Kallai Árpád, a vásárhelyi Erzsébet kórház főigazgatója azt mondta, felelős vezetőként minden áldozatra képes. Ha ezen múlik a finanszírozás, akár az éhségsztrájkra is hajlandó, bár véleménye szerint a helyzetre nem ezzel kellene felhívni a figyelmet.

Ultimátum

Az állásfoglalás gyakorlatilag ultimátumot ad az egészségügyi minisztériumnak: szeptember 24-től az intézmények zöld zászlóval, a dolgozók zöld szalaggal tiltakoznak, október 1-jétől nem kezdik el az új minimumfeltételek szerinti engedélyeztetési eljárást, nem írják alá az új finanszírozási szerződéseket, október 7-től a kórházvezetők önkéntes éhségsztrájkba kezdenek, október 14-től pedig – az anyagi források szűkösségétől függően – korlátozzák az ellátást, ha nem vonják vissza a tervezetet.