Beruházókat segít a régészeti lelőhelylista

Interneten GPS-koordinátákkal együtt nyilvánosságra kellett volna hozni az összes ismert hazai régészeti lelőhely listáját április 1-jén. Egyelőre azonban csak helyrajzi számmal tették közzé az adatokat. Ez akkora különbség, mintha a nemzeti bank aranykészletét pontos címmel és a trezorajtó nyitvatartási idejével együtt adnák meg, de átmenetileg csak a várost és kerületet árulnák el. A pontos adatok közlése ellen ugyanis a teljes régészszakma tiltakozik.

A terület állami felelőse, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat főigazgatója szerint a rendészeti minisztérium rendelete a beruházóknak, ingatlanfejlesztőknek és szervezett kincsrablóknak kedvez. [namelink name="Virágos Gábor"] ragaszkodna az eddigi rendszerhez, vagyis hogy a beépítés előtt a földtulajdonos kötelessége tájékozódni egy központi adatbázis segítségével, hogy van-e védendő érték az ingatlanán. Nem vesz tehát zsákbamacskát. Ha van, a feltárás költsége is őt terheli.

Médiafigyelem. Bacskai István a fémdetektorral, amivel akár fél méterre lelát a földfelszín alá Fotó: Schmidt Andrea
– A régészeti lelőhelylista lezárása és közzététele az ingatlanhasznosítók malmára hajtja a vizet. Ugyanis ami nincs a listán, az nem létezik, vagyis eddig feltáratlan lelőhelyek veszhetnek oda. A beruházóknak nem érdeke, hogy önszántukból pluszidőt és -pénzt fordítsanak ásatásra – mondta Horváth Ferenc régész, a megyei múzeum-igazgatóság kutatási igazgató-helyettese. Hozzátette: 40 ezer lelőhelyet tartanak nyilván, de óvatos becsléseik szerint legalább 500 ezer lehet az országban. Zöld utat kapnak az amúgy is rámenős zugásók. Komoly apparátussal kitermelő rablók húsz éve pusztítják a régészeti kincseket. Milliárdos értékek – szobrok, érmék, ékszerek, használati tárgyak – és velük pótolhatatlan információk tűnhetnek el. Ilyen zugásóknak esett áldozatul a külföldre lopott Seuzo-kincs, de a folyamatosan kifosztott Szegvár-tűzkövesi leletegyüttes is.

Fémkereső készülék

Félmillió forintért már olyan fémkereső készülékhez jutnak a kincsrablók, amivel akár fél méterre lelátnak a földfelszín alá – mondta Bacskai István, a Móra-múzeum régészet segítő régésztechnikus. Olcsóbb készülékkel már 30 centi mélyről előkotorhatnak karkötőnyi méretű ékszert. Az M43-as nyomvonalán 230 ezer négyzetmétert pásztázott végig, és meglepte a régészeket is, hogy a felszín közelében gazdagabb nemesfémkincseket talált, mint az alsóbb rétegekből. Becslések szerint 5 ezren rendelkeznek az országban fémkeresővel, de mindössze 2-nek van hivatalos engedélye.

Titokban ásnak

Baks határában 800 arany- és bronztárgy került elő a földből másfél éve, melyekért – megírtuk – 400 millió forintról indulna az árverési licit. A régészek 40 éve ismerték a település hozzávetőleges helyét, de nem volt kapacitás a 30 hektár átvizsgálásra. A környéket rendre kincsrablók bolygatták, a feltárást végül titokban végezték a szakemberek, hogy biztonságban dolgozhassanak, a leleteket múzeumba vitték. Nem is a faluban laktak, hogy a helybeliek ne sejtsék, mi folyik a határban.