2014.10.20. 22:52
Bezárt, mert rosszkor volt rossz helyen
Szeged - A szegedi huszárlaktanya Huszár utcai épületébe ma a legtöbben személyi okmányaik megújítása miatt térnek be. Egyre kevesebben tudják, hogy a patinás háztömbben és annak udvarán 1959-től 1998-ig egy kábelgyár működött. Sorozatunkban azt nézzük meg, mit találunk a régi szegedi gyárak helyén.
55 éves lenne
November 1-jén ünnepelné alapításának 55. évfordulóját a Szegedi Kábelgyár. Az üzem az első másfél évtized végére egy 17 ezer négyzetméteres termelőcsarnok felépítésével elérte tovább már nem bővíthető teljes nagyságát. 1974-ben körülbelül ezren dolgoztak a kábelgyárban, 1998 előtt már csak 270-en. Fénykorában 20 ezer tonnányi kábel és vezeték készült itt. A privatizáció során, 1993-ban a Siemens vásárolta meg a gyárat: a tulajdonos azzal számolt, hogy Németországból a gyártást fokozatosan Magyarországra telepíti át. 1995-ben azonban a belföldi telefonkábel-rendelések a nullára estek vissza a mobiltelefónia minden várakozást felülmúló gyors fejlődése miatt.
– A központi épület, a huszárlaktanya ugyanúgy nézett ki, mint most, még a porta helye sem változott – mondta [namelink name="Sinkó József"], a volt Szegedi Kábelgyár művezetője, diszpécsere, akivel egy sétát tettünk a közel 6 hektáros területen.
– Amikor régen a kapualjból kiléptünk az udvarra, balra találtuk az éttermet és a konyhát – középen egy szökőkút vízsugarai enyhítették a nyári meleget –, jobbról a „modern" irodaházba léphettünk be. Az étteremben hétvégeken nemritkán 600 ember bulizott egyszerre, olyan népszerű volt a hely, hogy sokan a kerítésen átmászva próbáltak bejutni.
Az étterem sárga épülete ma üres, a szökőkutat elbontották. Az jobb oldali irodaházat az NGSZ – Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata – használja.
Megírtuk: a kábelgyár utolsó tulajdonosától, a Siemenstől az ingatlanfejlesztő Huszár '99 Kft. vásárolta meg a hatalmas területet, ma a szegedi önkormányzattal közösen birtokolja. A Huszár '99 Kft. tulajdonosainak másik cége, a Hansa Kontakt Kft. előbb itt bérelt nagykereskedelmi raktárakat, majd 2009-ben kiköltözött a szegedi logisztikai központba. Ez arra az időszakra esett, amikor lakóparkot akartak építeni a volt kábelgyár helyére, ám a válság betett az álmoknak. A Hansa kiköltözése óta nagy a csend az ingatlanon, csak néhány kisebb cég húzódik meg a telek végében.
Sinkó József egykori munkahelyén. Csak néhány kisebb cég húzódik meg a telek végében. Fotó: Karnok Csaba
– Látni, hogy üres az erősáramú vezeték- és kábelüzem – mutatta Sinkó József –, és itt oldalt, az istállókban és a lovardában sincs semmi. A Bakay Nándor utcára néző eredeti ablakokat még mi vertük ki annak idején – tette hozzá az 1968 és 1994 között különböző beosztásokban dolgozó férfi.
Sinkó József elmondta, nincsenek rossz érzései: ami elmúlt, elmúlt. A bezárás körüli történésekről kollégáitól tud, ő ugyanis egy műtét után rokkantnyugdíjba került.
– Rengeteg embert ismertem, mivel nagy volt a fluktuáció. Sajnos voltak, akik már sosem tudtak egy rendes, 8 órás állást találni, hiszen ez egy speciális szakmának számított.
– A Szegedi Kábelgyár 39 sikeres, gazdaságilag pedig kiemelkedően eredményes utolsó 4 év után zárt be 1998-ban: rosszkor, rossz helyen volt – állítja ma is az egyik utolsó igazgató, Zoltánfi Zoltán. – Rossz helyen, mert négy utcával határolt, nem bővíthető területen feküdt, s rosszkor, mert a telefonkábelek iránti kereslet a vártnál sokkal gyorsabban esett vissza.
