Bordány egyre fiatalodik

Bordány lakossága a hetvenes-nyolcvanas években erőteljes fogyásnak indult, de néhány éve visszaáramlás figyelhető meg – magyarázta a Szegedtől húsz kilométerre lévő falu fiatalodásának okát Balogh Ferenc polgármester. Visszatér, aki Bordányban gyerekeskedett és jön az ötvenes generáció, amikor kertes ház után néz. A szegedi munkahelyek kocsival legfeljebb fél óra alatt elérhetők, ha valaki buszra száll, harmincnyolc járatból választhat. A fiatal családok a főúthoz közeli tanyákat kedvelik leginkább.

Bordány főutcája. A község évente 30-40 fővel gyarapszik. Fotó: Miskolczi Róbert
A község 3150-es lélekszáma évente megközelítőleg harminc-negyven fővel gyarapszik, és nagyjából ezren élnek közülük tanyákon. A betelepülést azzal segítik, hogy pár év alatt hetven építési telket alakítottak ki. Megerősödtek a helyi szolgáltatások, működik egy harmincfős fóliaüzem. A magángazdálkodók elsősorban fóliás paprikát, paradicsomot, epret nevelnek a piacokra, valamint kitartanak őszibarack-termesztés mellett is. Minden tizedik bordányi lakos munkanélküli, nekik az önkormányzat közmunkát ad, a falu köztereit gondozzák.

Honfoglaló magyar asszony

Bordány neve nagy valószínűséggel a régi „Bordán" személynévből ered, de csak 1950. július 1-jén lett a falu hivatalos neve. Ez a Kistemplom-tanyaközpont elnevezést váltotta. A település ősidők óta lakott. Helyén gepida, vagyis jóval a honfoglalás előtti korból származó település nyomait tárták fel a régészek. Egyik különleges leletük, a „bordányi honfoglaló magyar asszony lószerszám-garnitúrája" nemzetközi hírnevet szerzett a falunak. Újkori büszkeségük az 1909-ben Szent István tiszteletére felszentelt templom.

A betelepülés ellenére is csökken a gyereklétszám. Bölcsőde még nincsen, pedig szükség van rá, ezért az óvoda épületében tervezik létrehozni. Nyolcvanhatan vannak az ovisok, ők – mert a szegedi iskolák színvonalával vetekszik a bordányié – szinte egytől egyig helyben folytatják. Mégis egyre csökken az iskolások száma is, idén 225-en vannak, egyetlen első osztály indult.

Idősgondozásra sok figyelmet fordít az önkormányzat. Bentlakásos otthon nincsen, ám létrehoztak egy „garzon lakóparkot": nyolc egyszobás otthont adnak bérbe olyan időseknek, akik családi házukat már nem tudják fenntartani. Működik a tanyagondnoki és a házi segítői hálózat, rendelkezésre áll védőnő, gyermek-, család- és fogorvos. A szakembereknek igényes közös rendelőt építettek, közel a lakásukhoz és a gyógyszertárhoz. A távoli tanyákon élők biztonságérzetét elektromos jelzőrendszerrel erősítik.

Tervek is vannak szép számmal, ám óvatosan tervez a faluvezetés, dacára, hogy rendelkeznek tartalékokkal, elsősorban a telekeladásokból. A közeli jövőben Üllés, illetve Szeged felé építenének bicikliutat, átépítenék az óvodát, korszerűsítenének ötven játszóeszközt. Mindehhez pályázatokon próbálnak pénzt szerezni. Csakúgy, mint a legnagyobb beruházásukhoz – közösen Ülléssel, Forráskúttal és Zsombóval: néhány éven belül közös szennyvíztisztítót létesítenek.