Szeged és környéke

2008.07.22. 23:09

Csak két zsinagóga szolgál hitközséget Csongrád megyében

Csongrád megyében öt zsinagóga áll, kettő Szegeden, egy-egy Vásárhelyen, Szentesen és Makón. Ezek közül kettő, a vásárhelyi és a szegedi új zsinagóga ad otthont heti rendszerességgel liturgikus eseményeknek.

Imre Péter

Csongrád megyében a 20. század első felében nagyszámú zsidóság élt, a hitközségek aktívak voltak. Erről árulkodnak a zsinagógák, amelyekből az elmúlt két évszázad során többet is emeltek; volt, amit lebontottak, majd a helyén vagy másutt új épült. Jelenleg öt zsinagóga található a megyében, kettő Szegeden, egy-egy Vásárhelyen, Szentesen és Makón. Raguczki Gábor szegedi kántor, a vásárhelyi önkormányzat kisebbségi és vallásügyi referensének segítségével jártunk utána: melyik milyen célt szolgál napjainkban?

A vásárhelyi, Szent István téri zsinagógát 1852 és 1857 között építették, majd 1906 és 1908 között a szegedi Müller Miksa tervei alapján alakították át mai formájára. Az épület ma is liturgikus célokat szolgál, minden péntek este és a nagyobb ünnepeken istentiszteletet tartanak benne. Télen az egykori zsidó iskola épületében a fűthető imaházat használja a hitközség, itt található az iroda is. Szintén az iskola egy részéből alakították ki négy évvel ezelőtt a vidék egyetlen holokausztmúzeumát.

A vásárhelyi zsinagóga 1852-57 között épült

A vásárhelyi zsinagóga 1852-57 között épült
Makón két zsinagóga volt, az ortodox maradt meg, és a Vorhand Mózes téren áll. A másikat, a neológ zsinagógát lebontották, annak a helyén jelenleg a rendőrkapitányság áll. Vorhand Mózesnek, a legendás rabbinak tulajdonítják azt a csodatévő imát, amelynek köszönhetően sok makói zsidó menekült meg a holokauszttól. A makói pontos mását húzta fel az izraeli Asdódban a Maros partjáról odatelepült közösség. Az eredetit alkalmanként, a világtalálkozók és a zarándokturizmus során városba érkezők használják. Az udvaron található a holokauszt áldozatainak emlékfala, a mellette lévő épületben pedig a helyi zsidóság sorsát, életét bemutató kiállítás tekinthető meg. Makón nincs zsidó hitközség.

A szentesi  zsinagóga 1868-70 között épült

A szentesi zsinagóga 1868-70 között épült
A szentesi Kossuth utcában álló, 1868–70-ben épült zsinagóga 1987-től az önkormányzat tulajdona. Tíz esztendeje – miután rendbe hozták a romos állapotban lévő épületet – könyvtárként funkcionál, amiben kialakítottak egy imaszobát, de az nem üzemel. Szentesen sincs zsidó hitközség, tulajdonképpen egyetlen, hitét is tartó ember él a városban.

A szegedi zsinagóga 1900-1902 között épült. A világ negyedik legnagyobb zsinagógájaként tartják számon, az épület a hitközség tulajdonában és kezelésében van, kertjét botanikai gyűjtemény díszíti

A szegedi zsinagóga 1900-1902 között épült. A világ negyedik legnagyobb zsinagógájaként tartják számon, az épület a hitközség tulajdonában és kezelésében van, kertjét botanikai gyűjtemény díszíti
Szegeden két zsinagóga van, a régi neoklasszicista stílusban épült, az 1970-es évek közepétől a város tulajdona, és kulturális központ lett: színházi előadásokat, táborokat, kiállításokat rendeznek benne. Az új építését 1900 augusztusában kezdték, és 1902 októberére fejezték be – 1989-ben felújították –, eklektikus stílusú, de a romantika jegyeit is magán viseli. Raguczki Gábor információi szerint a világ negyedik legnagyobb zsinagógája (48 méter hosszú, 35 méter széles, 48,5 méter magas, a belmagassága 32 méter), csupán a New York-i, a jeruzsálemi és a budapesti, Dohány utcai előzi meg. A földkerekség legtudósabb rabbijának tartott Lőw Immánuel szegedi főrabbira emlékeztetnek az üvegek, az ablakok virágmotívumai. Ő próbálta ugyanis beazonosítani a Bibliában leírt virágokat, növényeket. Az épület a hitközség tulajdonában, kezelésében van – kertjében értékes botanikai gyűjtemény található –, és a mai napig vallási célokat szolgál. Rendszeresek benne a kulturális események, koncertek, és évente közel 12 ezer látogató csodálja meg.

A világ legkisebb zsinagógája

A világ egyik legkisebb zsinagógáját – amit Szántó András alapított édesapja, Szántó György álmát megvalósítva – tíz éve, 1998. május 17-én Szentendrén avatták fel. Az alig több mint 20 négyzetméteres épület imaházként, templomként és múzeumként is funkcionál.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!