Csőd és feketemunka az őrző-védőknél

A biztonsági őrök minimális rezsióradíjáról szóltak a hírek nyáron. A Belügyminisztérium határozná meg azt a legalacsonyabb árat, amely alá közbeszerzésben nem mehetnek a cégek. Így szorítaná vissza a kormányzat a feketemunkát.

– Parasztvakítás az egész, nem lesz belőle semmi. Az őrzés-védelem a legkorruptabb ágazat. Nálunk hasra ütésre fizetnek; nekem óránként 485 forintot, a kollégámnak 425-öt. Szabadság alatt egy napra 2500-at számolnak, az 8 órának sem felel meg. Fizetett ünnepekre semmit nem ad a cég – mondta egy neve elhallgatását kérő szegedi biztonsági őr.

Nem biztos benne, hogy a munkáltatója fizeti utána a járulékokat, pedig szerződést írt alá, kap havonta bérpapírt. Viszont kéthavonta változik a cég neve, és hasonló gyakorisággal idézi be őket az adóhivatal a zűrök miatt. Egy munkaerő-kölcsönző vállalkozásnak dolgozik, a megbízó cég áll kapcsolatban azzal a vállalattal, ahol a munkáját végzi. Azt nem kötik az orrukra, mennyi pénzt számláznak utánuk, akár 3000-5000 forint is lehet a hivatalos órabérük.

Biztonsági őr a Tescóban működő kormányablakban. A régi cég ritka, mint a fehér holló. Fotó: Schmidt Andrea

– A törvény már megvan, az óradíjat tartalmazó rendeletnek is meg kell lennie legkésőbb decemberben, mert az állami intézmények őrzés-védelmének árát be kell tervezni a büdzsébe. Vagy beleírják az eddigi 700-800 forintos árat, de akkor nehéz lesz szabályosan foglalkoztatni – tájékoztatott [namelink name="Német Ferenc"], a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara elnöke.

 100 ezer ember érdeke

A kamarai tagság nem kötelező, így a cégek és munkavállalók számát nehéz nyomon követni. Német Ferenc becslése szerint az országban nagyjából 3500 vállalkozás tevékenykedik, ezekben alkalmazottként, illetve egyéni vállalkozóként 100 ezer biztonsági őr dolgozik, ebből 3000-3500-an Csongrád megyében.

Jogszabály szerint a kamara elvégezte a számítást, mi a tisztességes piaci ár, egyeztette a szakszervezetekkel és a munkaadókkal. Sok huzavona után a felek nem jutottak dűlőre. Az elnök szerint a szaktárcának ilyenkor kellene lépnie, hogy mielőbb kihirdethesse az árakat. Úgy véli, rövidesen egy huszárvágással megoldja a minisztérium a helyzetet: rendeletet módosít, és a kormány szabja meg az árakat.

Égető szüksége lenne az ágazatnak a minimális rezsióradíjakra, mert a szakember tapasztalatai szerint a nagy cégek azért szervezik ki a biztonsági szolgálatot, hogy olcsóbb legyen a munkaerő. Sok vállalkozás pedig egyenesen öngyilkosan alacsony áron vállal munkát, az adó- és járulékfizetést úgy kerüli el, hogy fél-egy év után csődöt jelent. A 10-15 éves cég ritka a vagyonvédelmi piacon, mint a fehér holló. Az alvállalkozói láncolatot törvény tiltja, maximum egy céget lehet közbeiktatni. A másik kiskapu egyelőre a munkaerő-kölcsönzés, ez ellen a szaktárca határozottan akar fellépni.

A kamara honlapján elérhető a garantált bérminimum alapján számított minimális óradíj. Ez középfokú szakképesítésű egyéni vállalkozónak havi 174 óra munkára 1082 forintos óradíjat javasol, alkalmazottnak 1228 forintot. Ebbe olyan minimális kötelezettségeket számoltak bele az adón és járulékon kívül, mint a biztosítás és a munkaegészségügy. A munkaadók ezt találják túl magasnak a kamara szerint, mondván, a megrendelőktől ennyit nem lehet elkérni. Ha meg alacsonyabb, akkor az a bajuk, hogy a nyomott árból nem tudják kifizetni a bért meg a járulékot.