2017.10.04. 09:40
Csongrád-Csanád lesz a megye neve 2020-tól
Két év múlva Csongrád megye Csongrád-Csanád megye lesz. Az Országgyűlés döntése egy majdnem ezer évig fönnállt közigazgatási egység nevét emeli vissza a köznapi használatba.
– Mivel Csanád megyét már nem lehet visszaállítani, nagyon örülök, hogy a neve legalább ilyen formában fennmarad, mert ez még Szent István-kori elnevezés – mondta az Országgyűlés tegnapi döntése kapcsán lapunknak Tóth Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató, aki akkor született Makón, amikor az még Csanád megye székhelye volt, tanult a Csanád Vezér Gimnáziumban, majd tanított ugyanott, az akkor már József Attiláról elnevezett intézményben.
– Ennek a városnak a megyeszékhely léte nagyon sokat adott, közéleti és kulturális értelemben is. Amikor a megyéket 1950-ben átszervezték, az akkori makói politikai elitben nem akadt, aki a név megtartása mellett eredménnyel tudott volna érvelni. A szociáldemokratáknak nem volt már szavuk, az egyetlen kommunistát, aki távlatokban is tudott gondolkodni, Kiss Imrét, áthelyezték a Dunántúlra – adott visszatekintést Tóth Ferenc.
– Tényleg van az itt élőknek csanádi tudata. Ezt a korábban megrendezett, Csanád nevű települések találkozói is jelzik – emlékeztetett a döntés kapcsán Csjernyik Zoltán, Csanádalberti polgármestere, aki egyetértett az átnevezés javaslatával.
A Csongrád Megyei Közgyűlés idén június 30-án nyilvánított véleményt az ügyben, 13 igen szavazattal, egy tartózkodással, egy nemmel. A csongrádi Havasi Jánosné (MSZP) voksolt nemmel, mert ezt fölösleges változtatásnak tartja, szerinte sürgetőbb feladatok is vannak. A szintén MSZP-s Szirbik Imre – aki 1953-ban Makón született, és a régi, Csanád megyei formanyomtatványon anyakönyvezték – azt mondta, ilyen érzelmi ügyük a szentesieknek is van, és végül ő igennel szavazott.
Az Országgyűlés kedden délelőtt ellenszavazat nélkül fogadta el Lázár János egyéni képviselői indítványát arról, hogy Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megyére változzon 2020. június 4-étől. A térség országgyűlési képviselője a döntésről azt mondta, az átnevezés „nem vesz el senkitől semmit, viszont egy ezeréves közösségnek adja vissza a tiszteletet és megbecsülést, amelyet az ott élők megérdemelnek". Ezzel a gesztussal a kormány „azt üzeni a trianoni határokon belül és kívül maradt csanádiaknak, hogy tisztelettel tekint a történelemben betöltött szerepükre, és elismeri Makó városának a Csanád vármegye vezetésében elvégzett munkáját". Lázár arra is emlékeztetett, hogy az átnevezés a lakosság számára nem jelent költséget, mert személyi okmányokon, autók rendszámtábláján nem szerepel a megye neve.
Csanád vármegye kezdetben egészen nagy egység volt a Tisza–Maros zugban, területén később 4-5 vármegye osztozott. A névadó, Csanád eredetileg Ajtony embere volt, de aztán ellene fordult, és 1028-ban Nagyősz mellett két napig tartó csatában legyőzte. Csanád Szent Istvántól megbízást kapott az új közigazgatási egység megszervezésére, ő lett az első ispán. Csanád megye 1950-ig létezett.
Kecskeméti Antal:
– Gumicsont. Figyelemelterelés. Megint van min rágódni egy kicsit... De ha már épp konzultálunk, nem lehetett volna erről egy konzultációt tartani a megyében?
Csizmadiáné Kati:
– Miért baj az, ha visszakapja 100 évvel korábbi nevét?
Csurgó Peti:
– Csak gondoljunk bele, ki vagy kik fognak foglalkozni azzal, hogy a nevet lecseréljék a táblákon, térképeken, tankönyvekben stb. stb. Valami haver megkapja a megbízást, és még egy éhes száj be lesz tömve. Ez az elmúlt 8 év legfontosabb kormányzati intézkedése. Hol lenne ez az ország, ha ilyen grandiózus, gyakorlati szinten is hasznos változások nem következnének be?
Juhász Ferenc:
– A néhai székely ember így magyarázta: elaludtam a vonaton Magyarországon, és Romániában ébredtem föl, úgy, hogy a vonat el sem indult. Ezek a nagy kitalálások erre valók.
Pénzes István:
– Mi lenne, ha valós problémákon törnék inkább azt a hülye fejüket???
Tóth Antal: – Elfogadom, a megye déli részén csanádiak laknak. Jogos, ráadásul helyes! Mit kell mindenen vitatkozni?