Csütörtökön eldől, maradnak-e a britek az Európai Unióban

Népszavazás

Február 20-án, szombaton jelentette be [namelink name="David Cameron"] miniszterelnök a kormány ülése után, hogy június 23-án tartják a népszavazást Nagy-Britanniában az ország európai uniós tagságáról.

[namelink name="Frank-Walter Steinmeier"] német külügyminiszter szerint megrázná az Uniót, és erőfeszítést igényelne a stabilitás helyreállítása, ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból.

[namelink name="Ursula von der Leyen"] német védelmi miniszter a Die Zeit című német liberális hetilapban úgy nyilatkozott, Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia, hogy mérsékelje Németország „határtalan túlbuzgóságát", Franciaország „óriási pátoszát" és Olaszország „improvizációs művészetét" az európai ügyekben. Biztonsági kérdésekkel kapcsolatban a német védelmi tárca vezetője elmondta: szerinte Európa befolyása csökkenne a britek kilépése esetén, mivel ebben az esetben csak egy szavazattal rendelkezne az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Az utolsó hétre több felmérésben is előnybe kerültek a kilépés hívei. Múlt hét szerdán vízi csata zajlott a két tábor között, tömlővel locsolták egymást a Tower Bridgenél, ahol a kilépéspárti halászok flottillája összefutott

a rivális csónakokkal. A maradáspártiak nevében [namelink name="Bob Geldof "] rocksztár szólt át hangosbeszélőn a halászoknak, akik undorítónak és szégyenteljesnek nevezték az ellentiltakozást.

Ahogy közeledik a népszavazás, egyre erősödnek a szélsőséges politikai megnyilvánulások. Más országokban is szorgalmazná Nagy-Britannia mintájára az Unióról szóló népszavazást [namelink name="Marine Le Pen"], a francia Nemzeti Front vezetője, aki az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) meghívására érkezett Bécsbe múlt hét pénteken.

Le Pen európai jobboldali pártokkal tartott közös sajtótájékoztatót, ahol a francia politikus azt mondta, úgy véli, hogy a legtöbb francia állampolgár az Unió ellen van, és ezt már 2005-ben is így gondolta. Le Pen arra a népszavazásra utalt, amelyen a franciák többségükben elutasították az Európai Unió készülő alkotmányát.

Le Pen szerint a briteket nem szabad majd megbüntetni azért, ha a kilépés mellett döntenek. A Nemzeti Front vezetője szerint Franciaországnak ötször több indoka van arra, hogy elhagyja az EU-t.

Elhatárolódtak a gyilkosságtól

Régóta pszichés problémái vannak az észak-angliai választókörzetében meggyilkolt, a kilépés ellen kampányoló [namelink name="Jo Cox"] brit munkáspárti parlamenti képviselőnő feltételezett támadójának. Erről az őrizetben lévő 52 éves gyanúsított, [namelink name="Thomas Mair"] fivére beszélt a The Daily Telegraph című lapnak. A gyilkosság egyik szemtanúja a Press Association brit hírügynökségnek azt mondta, hogy az elkövető többször is a „put Britain first" (legyen Nagy-Britannia az első) mondatot kiabálta a támadás alatt. Britain First a neve az egyik szélsőjobboldali, bevándorlásellenes tömörülésnek. A szervezet közleményben határolódott el a gyilkosságtól, hangsúlyozva, hogy sohasem buzdítana ilyen cselekedetre.

Virágcsokrot helyez el egy férfi Jo Cox brit parlamenti képviselőnő portréjánál a londoni Parlament téren június 17-én, miután előző nap a maradás mellett kampányoló 41 éves Cox fegyveres támadás áldo

Sherlock Holmes is maradna

Brit világsztárok közül május végén 250 híresség írt alá egy Unió-párti nyilatkozatot, többek között a Sherlock Holmes-filmek sztárja, [namelink name="Benedict Cumberbatch"], a Drót főszereplője, Dominic West, Jude Law, és a Harry Potter sorozat gonosz boszorkánya, [namelink name="Helena Bonham-Carter"]. [namelink name="Emma Thompson"] szerint őrültség lenne kilépni, mert inkább le kellene bontani a határokat, nem újakat fölhúzni. A Top Gear egykori házigazdája, [namelink name="Jeremy Clarkson"] szerint, akit márciusban egy pofon miatt rúgott ki a BBC, Nagy-Britanniának egyedül kevés befolyása van a világra. A színészlegenda [namelink name="Michael Caine"] viszont hátat fordítana Brüsszelnek, és a Forma–1-vezér [namelink name="Bernie Ecclestone"] is azt akarja, hogy elhagyják Európát. Ecclestone szerint Vlagyimir Putyin az a fajta vezető, akinek irányítania kellene Európát.

 Ha kilépnek,  nagy bajok lesznek itt

Woking (Anglia). – Ha akarod, semmit se hallasz a Brexitről, ha pedig érdeklődsz, akkor megnézed a Times oldalát, hallgatod a BBC 4-et, ahol szinte minden reggel, amikor megyek dolgozni, hallom, hogy szó van róla – mondja [namelink name="Koch Krisztina"] (képünkön), aki 11 éve él Nagy-Britanniában, a Magyar Iskola Woking egyik vezetőjeként is dolgozik.

– Nem ütköztem még óriásplakátokba, nem úgy, mint Magyarországon. Amit látok és jellemző, hogy a házaknál az emberek kirakják táblákra a véleményüket. Az egyikféle táblán az áll: Vote leave, ez egészen ciklámen-rózsaszín, a másikon a sárgás Vote remain. Úgy érzem, hogy jobban szeretnének maradni, és inkább a bevándorlástól félnek, épp, mint a magyarok a menekültáradattól. Szó van arról, hogy az uniós államokból érkezők elveszik a munkahelyeket, mert olcsóbban dolgoznak, de azt tapasztalom, hogy azt veszik fel, aki

a legjobb a munkára. Sose volt téma, hogy ki milyen nemzetiségű, legfeljebb az, hogy legyen munkavállalási engedélye. Hallottam olyat, hogy bárki jöhet ide, és felveheti a támogatásokat, dolgozzon meg érte inkább.

Egy rádiós vitában azt hangoztatta az egyik fél, Nagy-Britannia sokat fizet Brüsszelnek, a másik érv viszont az, hogy ebből vissza is kap pályázatokkal, vámmentességgel. Azt gondolom, hogyha Anglia kilép, itt nagyon nagy bajok lesznek, és nem miattunk, akik 11 éve itt élünk, dolgozunk többdiplomásan, adózunk. Inkább amiatt aggódok, hogy minden megdrágul, főleg az élelmiszer, sokkal költségesebb lesz beszerezni.

Krisztina ismerősei között a maradás az erősebb, szerintük elpuskázott döntés volna kilépni az EU-ból.

– A munkahelyemen a főnök pakisztáni származású, az egyik kollégám indiai, a másik afrikai. A főnököm már talán angol állampolgár, 40 éve él itt. Neki az a véleménye, hogy az Unió fontos Angliának, a maradásra fog szavazni. Nem akarom fényezni a bevándorlókat, de úgy érzem, sok minden rajtunk múlik. Más kultúrából jöttünk, és azt vettem észre, hogy az angolok nem olyan szorgalmasak, mint a kelet-európaiak. A régi szegedi munkahelyemen reggel nyolctól fél ötig dolgoztunk, és nem álltunk le zenét hallgatni vagy beszélgetni. Az előző helyen szinte csak bevándorlókat alkalmaztak a sokféle nyelvtudásunk miatt, keményen dolgoztunk, de egy angol kollégám szinte minden második héten beteget jelentett. Nem tudom, mennyire kompetensek a választók, hogy eldöntsék ezt a kérdést. Érzelmileg hatnak az emberre, csak aki alaposabban beleássa magát, az kap teljesebb képet.

A hétköznapi ember elmegy, és véletlenszerűen vagy érzelmi alapon behúz egy x-et.

Menni vagy maradni?

A privatbankar.hu 3 érvet gyűjtött össze a kilépés mellett és ellen.

Mellette:

1. Amennyiben Nagy-Britannia leválna az EU-ról, saját kezükbe vehetnék a menekültkérdés megoldását, és nem kell részt venniük például a kvótarendszerben sem.

2. A kilépéssel maga diktálhatná a kereskedelmi megállapodásait és azt, hogy hova és mennyit fektet be, Brüsszel beleszólása nélkül.

3. A közös vámterület a termelők és a gyártók érdekeit hivatott védeni, viszont ezzel egy sor megkötés is jár, például teljesítendő kvóták formájában.

Ellene:

1. Ha Nagy-Britannia elhagyja az Uniót, drágábbá válna az élet, és több millió munkahely megszűnne.

2. Az EU a világon az ötödik legtöbbet fordítja a biztonsági kiadásaira. Ráadásul amennyiben Skócia is kitalálja, hogy leválna a brit birodalomról, úgy Nagy-Britannia önmagát is felszámolná rövid időn belül.

3. Ha kilépnek, újra kell nyitni a határátkelőket, vissza kell vezetni a vízumrendszert, ami garantáltan derékba törné Nagy-Britannia turizmusát.

Sohasem tűnt el a brit elszigeteltség gondolata

Precedensértékű lehet a brit kilépés, ami a kisebb tagországok, így Magyarország számára is előnytelen, mivel tovább nőne Németország befolyása és a tőle való függésünk – véli [namelink name="Cora  Zoltán"], a Szegedi Tudományegyetem Angol– Amerikai Intézetének adjunktusa. A szakemberrel az esetleges brit kilépés következményeiről beszélgettünk.

– Az EU szempontjából mi a legnagyobb kockázata a brit kilépésnek?

– A brit gazdaság a harmadik legerősebb, a brit GDP kiesése jelentős veszteség lenne az EU számára, és

ez nyilván érintené a Nagy-Britanniából és oda irányuló kereskedelmet is. Németország dominánsabb pozícióba kerülne, ami különösen a kisebb tagországok, köztük Magyarország számára lehet előnytelen, mert így tovább nőne Németország befolyása és a tőle való függésünk. A brit kilépés precedensértékű lehet: a kilépést még csak fontolgató országok, politikai csoportok megerősödhetnek.

– A Splendid Isolation – fényes elszigeteltség – 1830-tól meghatározta az angol külpolitika irányvonalát. Az esetleges kilépéssel visszatérhet az elkülönülés?

– Igen, a népszavazást lehet az elszigetelődés kései megnyilvánulásának tekinteni. A brit elszigeteltség gondolata sosem tűnt el, hol felerősödött, hol alábbhagyott. Már a tagság idején is sokszor vezetett éles konfliktusokhoz, elég például a Margaret Thatcher és Jacques Delors közti nézeteltérésekre utalni, valamint hogy Nagy-Britannia sem a pénzügyi unióhoz, sem pedig a Single European Acthez (az 1957-es Római Szerződés első fontos átdolgozását jelentő Egységes Európai Okmányhoz– a szerk.) nem csatlakozott annak idején. Az EU-n belüli brit különutasság – amint azt David Cameron brit miniszterelnök javasolja – még mindig egy járható arany középútnak tűnik.

– Barack Obama amerikai elnök is a maradás mellett kampányolt. Az USA-nak miért fontos, hogy a britek továbbra is az Unió tagjai legyenek?

– A britek és az amerikaiak közti különleges kapcsolat hidat képez az USA-nak az EU politikájához. Erre már az 1960-as években Charles de Gaulle is utalt: a britek tagsága egyértelműen az amerikai befolyás további növekedéséhez vezet Európában. Az USA– EU gazdasági kapcsolatok szempontjából pedig az EU gazdasági gyengülése, bár első ránézésre amerikai érdek lenne, de valójában az USA-nak ez nem érdeke. Amerika egyik legnagyobb gazdasági partnere továbbra is az EU, tehát fontos neki a gazdasági növekedés, stabilitás Európában. Azt azért hozzá kell tenni, hogy ez a globalizációs szerepkörre építő amerikai politikusok érdeke. Az inkább a nemzetállami Amerika koncepcióját valló politikusok – köztük Donald Trump elnökjelölt– erről nyilván másként vélekednek.

Maruzs Pál: Ugrás a sötétbe

London – Azt érzékelem, hogy terítéken van a Brexit, a munkahelyen is előkerül – mondja az ötödik éve Londonban dolgozó [namelink name="Maruzs Pál"], aki Szegeden történelem szakos tanárként és népművelőként szerzett diplomát, majd az ELTE szláv irodalmak és kultúrák doktori iskoláját is elvégezte. Most a brit főváros ikonikus luxusszállodájában, a Lanesborough Hotelben junior concierge-ként az a feladata, hogy programot ajánljon a vendégeknek: melyik színházi produkciót vagy focimeccset érdemes megnézni.

– Egyik kollégám viccelődött, hogy ha a kilépés mellett döntenek, akkor a szavazás másnapján indul egy nagyon hosszú szerelvény a King’s Cross állomásról... Olyan érzésem van, mint a skót elszakadási referendum kapcsán, azaz a Brexit ugrás a sötétbe! Senki nem tudja igazából, mi várható!

A gazdasági érdeklődésű ismerőseim, illetve akiknek vállalkozásai vannak, kivétel nélkül maradáspártiak. A terrorizmus és a bevándorlás erősen tematizálja az angol társadalmat is. Ennek tudható be, hogy a friss adatok szerint mára többségben vannak a kilépni vágyók, bár az elemzők hangsúlyozzák, hogy nagyon sok az ingadozó.

Maruzs Pál szerint Londonban mindenki habitusának és politikai hovatartozásának megfelelően engedi hatni

a kampányoló pártokat.

– Volt már nemegyszer olyan tapasztalatom, hogy középkorú angolok bizalmatlanul méregetnek mindaddig, amíg beszédbe elegyedünk, és kiderül, hogy rendesen dolgozom, fizetem az adót, ismerem az angol kultúra, sport alapjait, és még színházban is gyakran megfordulok. Ilyenkor szoktam én is felvetni egy dolgot, bevallom, egy kis élvezettel. Arra a kérdésre, hogy minimálbérért hány helyi fog hotelt takarítani vagy kávézóban dolgozni, kérdéssel szoktak válaszolni: Olyan jó fej vagy, iszol egy sört esetleg?

Új korszakra ébred Európa

Brüsszel, Szeged. – A szavazás kimenetelét nehéz megjósolni, de úgy tűnik, többségben vannak azok, akik a tagság mellett voksolnak – mondta a szegedi európai parlamenti képviselő, Ujhelyi István. Az MSZP alelnöke szerint akik a kilépés mellett kampányolnak, nem tudnak és nem is akarnak észszerű válaszokat adni arra, hogy az Egyesült Királyságnak miért kellene elhagynia a közösséget, míg a maradást népszerűsítők csak a kilépéssel járó hátrányokat emlegetik.

– A referendum az Európai Unió jelenlegi struktúrájának több mint 20 éves történelmében vízválasztó, egyfajta mérföldkő lesz, bármi is lesz annak végkimenetele, egy új korszakra ébred Európa június 24-én. Két út áll előttünk: vagy a Római Birodalom sorsára jut a közösség, amit nem szeretnék, vagy egy jobban, mélyebben integrált, együttműködésre képes Uniót hozunk létre. A mostani brit népszavazás a közösségi struktúránk szakítópróbája lesz – fogalmazott az EP-képviselő.