Döglött ügyek, elévült akták

De a nyomozók továbbra is keresik például a Z. Nagy család gyilkosát. Ahogy nincs tettese a több mint tíz éve történt, Delhi bár előtti robbantásos merényletnek sem. A döglött ügyek azonban nem mindig reménytelenek – állítják a rendőrök.

– A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon tavaly összesen 273 elévült ügy aktáját semmisítették meg. Míg tavalyelőtt, 2006-ban, 324 bűncselekmény papírjait zúzták be – nyilatkozta lapunknak Szekeres Tibor rendőr alezredes. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője elmondta: ez a szám nemcsak a sikertelenül lezárt – majd idővel elévült – bűncselekmények aktáit jelenti. Ide tartoznak a jogerős ítélettel végződött ügyek is, amelyeknek másodpéldányait őrizniük kell, és az elévülésük időpontjában ezeket is meg kell semmisíteniük – tette hozzá. Az elévült akták egy nagy része vagyon elleni bűncselekmény, amely a közvélemény számára teljesen „hétköznapi" betöréseket, lopásokat és csalásokat takar.

Tiszta lapok

Korábban a megsemmisítésre szánt iratokat – a megfelelő óvintézkedés mellett – elégették. Ma már a környezetvédelem és az újrahasznosítás jegyében az iratokat bezúzzák, hogy azokból a papírgyárak sok tiszta lapot gyártsanak. Ahogy az elévült akták megsemmisítése „tiszta lapot" jelent a le nem fülelt bűnözőknek is.

– A bűncselekmények elévülési ideje minden esetben más és más – magyarázta Szekeres alezredes. Az elévülési idő megegyezik a maximálisan kiszabható büntetés idejével. Mindez azt jelenti, hogy lopásért legfeljebb tíz év börtönbüntetés róható ki, így az ilyen ügyek elévülése tíz év. A legsúlyosabb esetben rablásért tizenöt év járhat, így ezeket az iratokat 15 évig kell tárolni, ahogy az életellenes bűncselekmények aktái akár húsz év múlva válnak semmissé.

Mikor a tettes ismeretlen

A „döglött ügyek osztályát" néhány évvel ezelőtt az ORFK szervezetén belül hozták létre. A rendőrségi szlengből hivatalossá avanzsált kifejezés azokat az ügyeket takarja, amelyeknél a nyomozást – sikertelenül – lezárták, de még nem telt le az elévülési idő. A közvélemény érdeklődésének fókuszában leginkább a leszámolások és egyéb gyilkosságok állnak. A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon a rendszerváltás óta tizennégy olyan gyilkosságot tartanak számon, amikor vagy ismeretlen maradt az elkövető vagy bizonyíték hiányában nem született – mondta az alezredes.

Az elévülési idő megegyezik a maximálisan kiszabható büntetés idejével, magyarázta az aktákat rendező Szekeres Tibor rendőr alezredes. Fotó: Frank Yvette
Az utóbbira példa a magyarcsanádi Gán testvérek esete. Egy halastóban találtak egy – mai napig azonosítatlan – holttestet. A rendőrség a férfi meggyilkolásával egy magyarcsanádi roma testvérpárt gyanúsított, akiket előzetes letartóztatásba helyeztek. A Csongrád Megyei Bíróság azonban nem látta megalapozottnak a vádat, így kiengedték a két testvért a tizenöt hónapja tartó előzetesből. Gánék végül pereltek. A bíróság összesen két és fél millió forintot ítélt meg a testvérpárnak. Egyikük felesége vérszemet kapott, és azért is pénzt akart perrel kicsikarni az államtól, mert tizenöt hónapig nem volt házaséletük.

A „döglött ügyek" közé tartozik a Z. Nagy család tragédiája is. 1994-ben a neves cukrászfamília tagjait, saját otthonukban brutálisan kivégezték. Egy szerb férfit, Magda Marinkót vádoltak az ügyben, de a bíróság nem találta elegendőnek a bizonyítékot ellene...

Ahol gyanúsított sincs

Tizenhat évvel ezelőtt egy szikáncsi tanyán ismeretlenek végeztek egy idős házaspárral. Az öreg tanyaiakat bántalmazták, minden értéküket elvették, majd brutális kegyetlenséggel meggyilkolták őket. Nincs tettes. Ahogy abban az 1997-es gyilkosságban sincs, amelyben egy szegedi vállalkozót saját lakása előtt lőttek le. A gyilkos biztosra ment – egy kézigránátot is felrobbantott a helyszínen.

Ugyanebben az esztendőben a szegedi Delhi bár előtt bombát helyeztek egy Mercedes alá. A detonációban az autó vezetője meghalt, többen súlyosan megsérültek. Az akkori szóbeszéd szerint arabok által elkövetett leszámolásról volt szó, de a nyomozás végén senkit nem tudtak meggyanúsítani. Ahogy az 1998-as szegedi taxisgyilkosságban sem. Az autót – nem sokkal a gyilkosság után – a Dunántúlon találták meg, míg a férfi holttestére egy hónappal később, egy domaszéki kukoricásban bukkantak rá.

A „döglött ügyek" azonban nem mindig reménytelenek. Egy 2004-es zsarolást a Csongrád megyei zsaruk eredmény nélkül zártak le annak idején. Három évvel később egy férfi megzsarolt egy újszegedi vállalkozó nőt. A zsaroló több millió forintot követelt és – hogy szavának súlyt adjon – egy kézigránátot robbantott föl a nő udvarán. A rendőrök egy hónap alatt lefülelték a robbantót, és sikerült rábizonyítani a három évvel korábbi zsarolást is.

– Egy felderítetlen gyilkosság is sok – mondta a Szekeres Tibor, aki szerint ezek az ügyek a rendőrség tartozásai a társadalomnak. – De mindent megteszünk, hogy minél kevesebb felderítetlen bűncselekmény legyen megyénkben.

Felderített bűncselekmények, növekvő számok

A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon tavaly összesen 18 ezer volt az ismertté vált bűncselekmények száma, ami azt jelenti, hogy a rendőrség sikeresen befejezte a nyomozást és az anyagot továbbküldte az ügyészségnek. A 2006-os esztendőben ez a szám 14 ezer volt, vagyis egy év alatt mintegy négyezerrel nőtt a lezárt bűncselekmények száma Csongrád megyében. E két évben az ügyek egyharmada vagyon elleni bűncselekmény, ami például magába foglalja a lopást vagy a rablást. Csupán három százalékra tehető az úgynevezett életellenes bűncselekmények aránya, ami jelentheti a gyilkosságot, annak kísérletét vagy például a testi sértést is.