Dohányzástilalom: a figyelmeztetéstől az egyencsomagolásig

– Néha már úgy tűnik, a dohányzás és a dohányos vált az emberiség legnagyobb ellenségévé – mondja [namelink name="Bátyi Zoltán"], a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára. Egykori kollégánk, aki évtizedek óta dohányzik, és elmondása szerint sok éve küzd sikertelenül azért, hogy végleg eldobja a cigarettát – egyetértve a dohányzás visszaszorítását célzó törekvésekkel –, azt hangsúlyozza, ideje lenne már jóval erőteljesebb harcot indítani az alkoholfogyasztás ellen is. Mert azt szerinte már forintra pontosan kiszámolták, mennyi kárt okoz a nemzetgazdaságnak a dohányosok gyógyíttatása, ugyanakkor arról még egyetlen számot sem látott, mibe kerül Magyarországnak az alkoholizmus. És itt nem csak az anyagiakra gondol, sokkal inkább a szétesett családokra, néha a gyilkosságig fajuló veszekedésekre, családi drámákra.

Végvárakban pöfékelt a magyar

A dohányzás őshazájának Közép-Amerika tekinthető. Kolumbusz Kristóf Újvilágot felfedező útja során (1492) találkozott először dohánylevéllel (ajándékba kapta a bennszülöttektől), és látott először dohányzó indiánokat. Az őslakók az összesodort száraz dohányleveleket izzó parázson gyújtották meg, s hogy a levelek égését biztosítsák, szájukhoz emelték, megszívták, és füstjét orrukon, szájukon kieregették. A dohány a tengereket járó hajósok közvetítésével jutott el a XVI. század közepén Európába. Magyarországra is a XVI. században érkezett a dohány és a dohányzás divatja. A közvetítők a végvárak spanyol zsoldos katonái, valamint a török, német és görög kereskedők voltak. A feljegyzések szerint a dohány terjesztésében Bornemissza Pál erdélyi püspöknek és Báthory István erdélyi fejedelemnek is volt szerepe.

Miki egér

Magyarországon 2013. január elseje óta már csak képekkel kombinált, egészségvédő figyelmeztető felirattal ellátott dohánytermékek hozhatók forgalomba. A legtöbb országban már ilyen csomagolásban árulják a cigarettát, de akad olyan állam, amely ezen is túllépett. Ausztráliában – amely régóta élen jár a dohányzásellenes küzdelemben a rendkívül szigorú, dohányreklámokra és -értékesítésre vonatkozó törvényeivel – tavaly december óta már csak egyforma olívzöld csomagolásban, jól látható márkajelzések nélkül lehet cigarettát árusítani. E változás révén a dohányvállalatoknak megszűnt az egyetlen még meglévő felületük arra, hogy termékeiket hirdessék, hiszen az új szabályok értelmében a dobozon csak apró betűkkel szerepelhet a márkanév, a legtöbb helyet a fotók és a dohányzás veszélyeire figyelmeztető feliratok foglalják el. A dohányvállalatok szerint ez sérti a szellemi tulajdonjogokat, a márkákra vonatkozó nemzetközi jogszabályokat és bizonyos nemzetközi kereskedelmi egyezményeket is. Az egyencsomagolást favorizáló vizsgálatok döntő többsége nagyon egyszerű mintát követett a dohánymagazin cikke szerint: egy vonzó, színes csomagolás vásárlókra gyakorolt hatását hasonlították össze az egyencsomagoláséval. Mivel a megkérdezettek a megkapó külsejű terméket részesítették előnyben, a kutatást végzők azt a következtetést vonták le, hogy ha a dohánytermékek felirat nélküli, semleges egyencsomagolást kapnak, valószínűleg kevesebb cigaretta fogy. A marketingszakemberek ezt Miki egér piackutatásnak hívják. Ha egy tetszetős csomagolású illatszert hasonlítunk össze egy olyannal, amelyet gennyes bőrkiütéseket ábrázoló papírba csomagoltak, a vásárlók a szemnek kellemesebb látványt nyújtó parfümöt választják. De vajon visszatartaná-e az embereket a parfümvásárlástól, ha csak taszító csomagolású termék lenne kapható? Valószínűleg nem.

Bhutánban tilos, Szerbiában szabad az akarat

A Himalája hegyei között fekvő Bhután a világon első és azóta is egyetlen ország, ahol betiltották a dohányzást, még 2003-ban. A turisták és a diplomaták pöfékelhetnek csak, de ők nem adhatnak el dohányterméket a helyieknek. Ha mégis megteszik, akár börtön is várhat rájuk. A kormány vallási és tradicionális érveket hozott fel a cigaretta ellen. A Magyarországgal szomszédos országok közül Szlovákiában például nincs dohányzási tilalom a vendéglátóhelyeken, Szerbiában a kisebb helyeken a kocsmáros maga dönthet arról, engedélyezi-e a füstölést. Horvátországban 2010-ben vezették be a dohányzási tilalmat a lokálokban.

Miért ne szívhatnák?

– Nem fog érdemben csökkenni a dohányosok száma, viszont a vendéglátóhelyek komoly forgalomcsökkenéssel nézhetnek szembe, ami elsősorban a kiskocsmák és családi tulajdonban lévő kisvendéglők számára fog nehézséget okozni – nyilatkozta a nemdohányzók védelméről szóló törvény szigorításának parlamenti elfogadása után [namelink name="Háber Tamás"], a Magyar Vendéglátók Ipartestületének tiszteletbeli elnöke. Ez a jogszabály tiltja tavaly január óta a dohányzást éttermekben, kávézókban, vonaton, munkahelyen, pályaudvarokon és buszmegállókban is. Nem lehet dohányzóhelyet kijelölni az épületekben – kivételt jelentenek a börtönök és a pszichiátriák –, csak azok bejáratától 5 méterre lehet rágyújtani. – Ezzel a törvénnyel átestünk a ló túloldalára – mondta [namelink name="Szabó Imre"], az SZTE jogi kari dékánja, aki hangsúlyozta, alapvetően az lenne a jó, ha nem dohányoznánk és egészséges körülmények között élnénk. Ugyanakkor attól még – fogalmazott –, hogy törvénybe foglaljuk, mindenkinek négyszobás lakásban kell élnie, még nem fog mindenki négyszobás lakásban élni. Szerinte kulturált körülményeket kellene teremteni a dohányosoknak, nem pedig kilökni őket az utcára, mint a páriákat. Elhibázott döntésnek tartja Bátyi Zoltán is, hogy minden vendéglátóhelyről kitiltották a dohányzást, holott szerinte „a dohányos számára kijelölt kiskocsmákban miért ne szívhatnák azok, akik úgy érzik, ezzel a droggal – hozzáteszem, legális, államilag megadóztatott, kiskereskedelmi forgalomban szabadon kapható termékről van szó – akarnak élni". [namelink name="Martonosi István"], a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége országos elnökségének tagja elmondta, csökkent a vendéglátóhelyek forgalma a dohányzási tilalom szigorítása óta. Tud olyanról, akinek tíz kocsmájából nyolcat be kellett zárnia a dohányosok kitiltása és a játékgépek kivonása után. Nem hagyták magukat a holland kiskocsmák és kávéházak tulajdonosai, akik a leghangosabban kifogásolták 2008-ban a hazájukban bevezetett dohányzási tilalmat. Bő egy éve ismét rá lehet gyújtani Hollandiában a 70 négyzetméteres felszolgálói területnél kisebb kocsmákban és kávéházakban.