Ebadó: felelős gazdákat remélnek a menhelyvezetők

Önkormányzati ebadó bevezetését is tartalmazza a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamentnek benyújtott törvényjavaslata. A tervezet szerint az önkormányzatoknak évente ebösszeírást kell végezniük. A felelős állattartásra nevelést célzó ebadó kutyánként akár 3500 forint terhet jelentene évenként a gazdáknak. Azok mentesülnének a díjfizetés alól, akik ivartalaníttatják és chippel látják el kedvenceiket, illetve a tervezet szerint háztartásonként egy kutya mentesülne az adófizetési kötelezettség alól. Az ebrendészeti hozzájárulásból származó bevétel legalább felét az önkormányzatoknak a kutyák ivartalanítására és chippel való ellátására kellene visszaforgatniuk.

Több kutya tartásáért biztosan ebadót kell fizetnie a gazdának a törvénytervezet szerint.
Fotó: Schmidt Andrea
– Jó és rossz oldala is van a törvényjavaslatnak – mondta lapunknak [namelink name="Bővíz Ottília"], a szegedi Tappancs Alapítvány menhelyvezetője. – A gazdák egy része anyagi okok miatt már a veszettség elleni kötelező védőoltást sem adatja be kutyájának, így valószínűleg az ebadót sem fizeti majd, helyette inkább elzavarja kutyáit a háztól. Miután a menhelyek telt házzal működnek, sokan magánemberként fogadnak be 3–4 kóbor ebet is. Nem tudom, ők vállalni tudják-e az adót. Viszont felelősségre szoktatja a gazdákat – tette hozzá.

A jó oldalát látja a törvénytervezetnek [namelink name="Kerner Katalin"], a Mártélyon kutyamenhelyet működtető vásárhelyi Konrád Lorenz Természet- és Állatvédő Egyesület elnöke és [namelink name="Izsák Gábor"], a Szentesen működő Arche Canis Alapítvány magyarországi képviselője. Utóbbi szerint ugyan a törvény bevezetése utáni első időkben nő majd az utcára tett ebek száma, ám azt követően az emberek meggondolják majd, hogy tényleg szükségük van-e kutyára. Szerinte a jogszabálytervezet azért jó, mert az emberek meggondolják majd, hány kutyát tudnak tartani.