Ebolával fertőzött országokból jönnek a határsértők

 Hogyan terjed?

Az Ebola-vírus nyilvános helyeken, tünetmentes személyekkel való alkalmi érintkezéssel nem terjed, azaz nem lehet megfertőződni papírpénz vagy élelmiszerek megérintésétől, sem egy uszoda medencéjében. Az ebolát szúnyogok sem terjesztik. A vírus élő vagy halott fertőzött emberek vérével vagy más testváladékával (nyállal, vizelettel) való közvetlen érintkezéssel terjed. A kórokozót védekezés nélküli szexuális érintkezés útján akár hét héttel gyógyulását követően is átviheti partnerére egy korábban fertőzött személy. A betegség a fertőződést követően 2–21 nap lappangási idő után, hirtelen jelentkezik lázzal, izomfájdalommal, gyengeséggel, fej- és torokfájással. A betegség következő fázisában súlyosbodnak a tünetek: hányás, hasmenés lép fel, a testen kiütések jelennek meg, károsodnak a máj- és a vesefunkciók. Egyes betegeknél kiterjedt külső és belső vérzés, valamint többszervi elégtelenség jelentkezik. A betegségre nincs vakcina, sem gyógymód.

Két nap alatt 128 ebolás esetet diagnosztizáltak Kelet-Afrikában, és 56 ember halt bele a betegségbe. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) figyelmeztetett, hogy a vírus valószínűleg hamarosan megjelenik majd Kenyában is. A halálos áldozatok száma a legfrissebb adatok szerint 1069-re emelkedett, Sierra Leonéban, Guineában és Nigériában sikerült azonosítani és izolálni a legtöbb olyan embert, aki kapcsolatba került az áldozatokkal – jelentette a WHO.

A Csongrád Megyei Rendőr- főkapitányság hétfői sajtóközleménye 80 illegális határsértő elfogásáról adott tájékoztatást – a Röszkén, Mórahalmon és Ásotthalmon felbukkant migránsok között nigériaiak is voltak. Az elmúlt hónapokban Csongrád megyében számos afrikai ország állampolgára próbálta illegálisan átlépni a zöldhatárt: volt köztük többek között mauritániai, Sierra Leone-i, és guineai is. Az afrikaiak korábban Olaszországon keresztül próbáltak illegálisan eljutni Európába, ám a tengeren történt több tragédia miatt már inkább a biztonságos szárazföldet választják.

[namelink name="Éberhardt Gábor"], a Szegedi Határrendészeti Kirendeltség vezetője közölte: a meghallgatott illegális határátlépők túlnyomó többségében hosszú időtartamú, elmondásuk szerint több hónap, több év alatt végrehajtott utazás után jutottak el a Csongrád megyei határszakaszra.

Az elfogott határsértőket az alezredes elmondása szerint a CSMRFK orvosainak és munkavédelmi felügyelőjének szakirányításával, a mentőszolgálat, az ÁNTSZ, és a Magyar Vöröskereszt bevonásával megfelelő védőeszközök használatával vizsgálják.

A rendőrök sokszor a polgárőrökkel együttműködve állítják meg az illegális bevándorlókat, ahogy ezt a hétfői elfogáskor is tették. Pőcze Levente ásotthalmi polgárőr, a Csongrád megyei polgárőrszervezetek szövetségének elnökhelyettese elmondta: Ásotthalom térségében a polgárőrök nagyon sűrűn találkoznak Afrikából érkező határsértőkkel.

Határellenőrzés hőkamerával Röszkénél. Fotó: Segesvári Csaba
– Tisztában vagyunk az afrikai ebolahelyzettel, megállapodtunk, hogy a feltehetőleg afrikai származású migránsokkal mindenféle közelséget kerülünk. De nem engedhetjük el őket, a rendőrök kiérkezéséig vigyázunk rájuk, gumikesztyűben dolgozunk, és ha tovább súlyosbodik a helyzet, akkor szájmaszkot is használunk majd – mondta [namelink name="Pőcze Levente"]. Csongrád megyében a migráció a legerőteljesebben Ásotthalom és Mórahalom térségében fordul elő.

– Már értesítettük a tanyagondnoki szolgálaton keresztül a tanyákon élőket, hogy bármennyire is kérlelik őket a határsértők, ne engedjék be őket gazdaságukba, ne kerüljenek kontaktusba velük, hanem azonnal értesítsék a határrendészeket. A boltosoknak és a különböző kereskedőknek is felhívtuk a figyelmét, ne szolgálják ki a határsértőket, kerüljék el a fertőzésveszélyt – mondta [namelink name="Csányi László"] mórahalmi alpolgármester.