Szeged és környéke

2010.12.23. 20:33

Egy éve zavartan hallgat az Unió

Szeged - 2009. december 25-éig vállalta Magyarország, hogy minden polgárának biztosítja az uniós szabványnak megfelelő ivóvizet. Határidő-hosszabbítást kértünk, de választ még nem kaptunk.

Munkatársunktól

Literenként 10 mikrogramm alá fog csökkenni az arzén mennyisége a magyarországi vezetékes ivóvízben. Ezt vállalta a magyar kormány az uniós csatlakozások idején, és 2001-ben jelent meg a kormányrendelet, amely arról szólt, hogy ezt a vállalást 2009. december 25-éig teljesítjük. Nem sikerült, és ennek több oka is volt. Ez az ügy országosan 2,5 millió embert érint, a Dél-Alföldön 1,2 milliót, s itt, ebben a régióban 217 települést. Ezt a beruházást célszerű egyszerre és az érintettek összefogásával véghez vinni, így olcsóbb, és támogatást is lehet rá kapni. Ám egy ilyen nagy kört összehozni és az érdekeiket közös nevezőre hozni úgy, hogy egy nagyon drága beruházásban – amely csak a Dél-Alföldön 85 milliárd forintba kerül – részt vegyenek, nagyon nehéz. Mégis megalakultak a társulások és a Dél-Alföldi Ivóvízminőség-javító Konzorcium, amely az érintett önkormányzatokat tömöríti. A nem mindennapi méretű beruházás elkészítésén dolgozók szerint olyan munka volt ez, mint amikor egy család építkezésbe kezd, de menet közben változnak az előírások, és ezért újra kell terveztetni az épületet. Azért is nehéz volt összehozni az önkormányzatokat, mert eltérően viszonyultak az ivóvíz-szolgáltatáshoz. A képviselő-testület, amikor a vízdíjat megállapítja, sokféle szempontot vesz figyelembe. A testület mérlegeli, hogy a díjba beépíti-e a rendszer felújításának, illetve karbantartásának költségeit, vagy sem. Az ivóvízminőség-javító program elindulásával világossá vált, ott vannak előnyös helyzetben, ahol ezt a költséget is beépítették. Másutt ugyanis a hálózat állapotán is múlik, hogy a csapon kifolyó víz több káros anyagot tartalmaz a megengedettnél.

Közben az Unió is tehet arról, hogy megrekedt ez a program. Miközben előírta, hogy milyen minőségű vízre van szükség, azt nem vette figyelembe, hogy az önkormányzatok nem bírnak ekkora beruházással, és hiába a 80–85 százalékos támogatás, ha a fennmaradó hányadot nem tudja előteremteni a település. Ez most már nem lesz probléma.

Megtörténhetett volna, hogy az Unió a határidő lejárta után eljárást indít, bírságot ró ki az országra, ez szerencsére nem történt meg. Az ÁNTSZ sem kötelezte az érintett önkormányzatokat arra, hogy zacskósvíz-elosztó központokat hozzanak létre, ennek költsége nagyon nagy lett volna. A magyar kormány – mivel nem tehet úgy, mintha mi sem történt volna – közben határidő-hosszabbítási kérelmet adott be az Unióhoz. A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztályától úgy tudjuk, válasz még nem érkezett.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!