Egyelőre sötét ló a járási hivatal

A kormány azt tervezi – és ez akkor valószínűleg így is lesz –, hogy 2013. január elsejétől újból működni fognak a járások mint közigazgatási egységek. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint az a cél, hogy minél közelebb legyenek az állampolgárokhoz. [namelink name="Szita Károly"] kaposvári polgármester azt nyilatkozta, szét kell választani az önkormányzati és az állami feladatokat.

Kaposvár polgármestere megjegyezte: a településeknek erejükhöz, nagyságukhoz mérten kell hatáskört adni, mert a mostani rendszer ésszerűtlen és igazságtalan. Hódmezővásárhely közgyűlésében a múlt héten arról volt szó, hogy egy értékes épületet a város eladna az államnak, ott működhetne a kormányhivatal 2012-től, a járási rendszer felállítása után. A kormány készíttetett egy munkaanyagot, amelyről ősszel tárgyal az országgyűlés. Ez a szöveg, ha el is érhető, nem közismert, így akik beszélnek róla, indíttatásuknak megfelelően minősítik, illetve találgatják, miről szólhat.

„A megyei és járási kormányhivatalok totális megerősítését tervezi a Fidesz. Mindez az újkori demokráciánk talán egyik legértékesebb vívmányának, az önkormányzatiságnak a megszüntetését jelenti" – fogalmazott [namelink name="Varga Zoltán"] szocialista képviselő, a párt önkormányzati kabinetvezetője. Emlékeztetett, a Fidesz ellenzékben nem támogatta, hogy a kistérségekbe telepítsen feladatokat a szocialista kormány. Most viszont kormányon ugyanezt akarja, csak még radikálisabban. Varga szerint az újonnan létrehozott hivatalok „politikai kontroll alatt tartják az önkormányzatokat. A jelenlegi koncepció szerint 2000 fő alatt a hivatalokat megszüntetnék, ami egyenlő mértékű a falurombolással."

A járások egyébként évszázadokon át léteztek mint közigazgatási, területi, sokáig igazságszolgáltatási egységek, 1950 és 1971 között választott tanácsuk is volt. 1983 végén megszűntek, de amikor a 90-es évek közepén elindultak a területfejlesztési programok, és a közösen pályázó települések, majd kistérségi társulások előnyt élveztek, utóbbi egységek a korábbi járások határain szerveződtek.

Az általunk megkérdezett Csongrád megyei jegyzők szerint lenne értelme annak, hogy egy sor hatósági feladatot elvigyenek a falusi polgármesteri hivataloktól. Ilyen lehet például a szabálysértési, vagy a birtokvédelmi ügyek intézése, az üzletek működési engedélyének megadása, a gyermek védelembe vétele vagy ideiglenes hatósági elhelyezése. Ezeket azonban csak úgy, „hasból" sorolták: nem tudják, mi szerepel a munkaanyagban. Voltaképp ez a legfőbb kifogásuk: kevés az információ a tervezett változtatásokról. Ezt a kritikát azonban a jelek szerint minden, a rendszert átszervező kormányerő megkapja. A szociológus, Erdei Ferenc – akinek a nevét nemrég letette a makói közgazdasági szakközépiskola – például ezt írta utolsó, 1971-es könyvében, a Város és vidékében: „Nem jó dolog, hogy számos fontos területi-igazgatási kérdés (megyei jogú városok megszűnése, nagyközségek létesítése, járások összevonása és az egész járási státus megváltoztatása, stb.) hivatalos körön belül, egyenesen szólva: bürokratikus módon dőlt el. Igaz, a nyílt vitában sok szubjektív indulat támadt volna fel, mégis, ezek az állampolgárok legközvetlenebb közügyei."