Eldurvult az időjárás, de a növényeink is többet bírnak, mint hinnénk

Lehasadt a sárgabarackfa ága egy algyői kertben a legutóbbi jégesős szélviharban. Most hozott volna először nagy termést. – Azok a barackok, amelyeket összevert a jég, el fognak rohadni. De ami takarásban volt, az még megérik. Nem kell lemondani róla – mondta a szomszéd. – Azt az ágat pedig föl kell húzatni, körbetekerni bicikligumival a törzsnél, és összeszorítani vezérdróttal. Összeforr.

A barackfának le szokott hasadni az ága ilyenkor. Ha összedrótozzák, talán összeforr. Fotó: Bakos András

Az utóbbi két hétben a megye több pontján volt erős szél, nagy mennyiségű eső és jég. Ilyenkor az újság, tévé bemutatja a károkat. Ez a tulajdonos szempontja, egyoldalú megközelítés, mert nem láttatja, a növény hogyan éli túl mégis az időjárás viszontagságait.

A szőlőnk őse, a ligeti szőlő az utolsó nagy jégkorszak előtt már létezett Közép-Ázsia és a Kaukázus között. Azután, 7-8 ezer éve kezdte nemesíteni az ember.

– A szőlő gyökere tízéves korára már 15 méter mélyre lehatol, de akár 40 méterre is – mondja Ungerbauer György. A szőlőiskolát működtető csongrádi vállalkozó hozzáteszi: a gyökér csak a vastag agyagrétegen nem tud áthatolni.

Ezért történt, hogy egy 20. század eleji helybeli szőlőtermelő, mielőtt vesszőket hozatott volna Olaszországból, leásatott az agyagig. Kubikusokkal kitermeltette azt a 70-80 centi vastag réteget, ebből lett Csongrádon az Agyagos út.

– Ha a szőlő főrügye elfagy, ott a két mellékrügy, azok veszik át a helyét. Ha azokkal is történik valami, ott vannak a rejtett rügyek. Olyan ez az életerő, mint amikor forr az étel a kuktában: valahol elő fog törni a gőz. Most is volt télen mínusz 22 fok, és bár egészen jól átvitték a szőlők, azért látszik, hol mentek tönkre a szállító edénynyalábok a törzsben. Az, hogy túléli-e a szőlő az ilyen nagy hideget, múlik azon, milyen volt a tápanyag-ellátottsága, és hogy a szüret után – amikor megkönnyebbült a növény – volt-e ideje megerősödni. A korai szüretelésű fajtáknak könnyebb. Az időjárás változásával egyre korábbra tolódik a szüret időpontja a kései fajtáknál is.

Ez az életerő nem csak a fás szárú növények sajátossága. Ebből a szempontból a napraforgó is izgalmas növény. – Ha a fő tányért valamilyen kár éri, a levélhónaljakból elkezdenek fejlődni a kis virágok. Ezek a gazda veszteségét nem kompenzálják, de a növény szaporodását biztosítják – halljuk Frank József növénynemesítőtől. – Sok növény úgy él, hogy minél nehezebb körülmények közé kerül, annál leleményesebben szaporodik. A nemesítő munka ezzel a tulajdonsággal és az evolúcióval többnyire szembemegy, néha azonban kihasználja. Egyrészt dühítő, másrészt érdekes, ahogy én itt küzdök a gyepben lévő átoktüskével. Egyszikű, nem lehet kiirtani a fű közül, rövidíti a tenyészidejét. Bármilyen sűrűn vágom, nem tűnik el, ahogy kinő a földből, már hozza a kampós tüskéit, ami a bőrbe is beleakad. Így terjed.

Frank József szerint is nagyon karakteresen látszik az időjárás változása. Mostanra ő is odáig jutott, hogy biztosítást kötött a termésére. Egy szupercella öt perc alatt százezres értéket pusztít el.

– A gránátalma kibírta. A kinti banáncserjék károsodtak, hiába takartam őket. Kettő maradt meg, azokat tőről újrahajtatom – sorolja a gyálaréti Antal Róbert hobbikertész, hogyan bírták a telet mediterrán növényei. – A citromfákat se takartam odakinn, mégsem lett bajuk. A füge viszont, ahogy szinte mindenütt, nálam is talajszintig elfagyott. Ahogy újrahajt, a hajtás fölötti károsodott részt le kell fűrészelni. Aztán lehet várni, és figyelni, ahogy összeszedi magát.

Eddig 8500 gazdálkodó jelentett be kárt 86 ezer 600 hektárról. Ez már 10 százalékkal több, mint a tavalyi egész éves kárbejelentés – közölte Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. A fagy szőlőben, káposztarepcében, almában tett kárt. A jégeső egyes helyeken az aratás előtt álló gabonát verte le.