Elhunyt Nagy Albert

Meghalt Nagy Albert. 50 évvel ezelőtt szervezte meg első néptáncegyüttesét Gyomán; három híján 40 éve működött Szegeden. Generációkat tanított a táncra. Táncra? Gyakran mondogatta: nem elég tudni, melyik lépés következik! Ismerni kell, hogyan éltek, miként gondolkodtak a régiek. Tudni kell becsülni emberségüket, tisztességüket, egész mentalitásukat. Ettől lesz autentikus a tánc, nem pusztán a mozdulatok hűségétől. Tanította a szokásrendszert is, vitte a gyerekeket a helyekre, ahol még eredetiben láthatták a táncot, hallhatták a zenét, vendégül látta az úgynevezett adatközlőket, néniket, bácsikat a világ eldugott helyeiről, akik még őrizték a múltak szépségeit.

Folyton szervezkedett. Lótott-futott, harsogott. Az élete volt az együttes, klasszikus nevén a Szeged Táncegyüttes; a név az idők során változott, mindig bele kellett venni a fenntartót, de a lényeg maradt: gyerekek, csak pontosan, szépen! Mutassuk meg a világnak, micsoda kincs a mi hagyományunk! És mentek, szerepeltek, felléptek, fesztiváloztak itthon, külföldön. Amit ma PR-nak nevezünk, arra Nagy Albertnek nem maradt ideje – mégis megismerte a szegediek néptáncát ország-világ. Szegediek? 8 másik Csongrád megyei településen tanított, táborokat szervezett Erdélyben, a Bánságban, 9 Temes megyei, 5 Bihar megyei helységben oktatnak a tanítványai – akik egyébként az egész országban is jelen vannak.

Mindent akart, és mindenből a tökéleteset – nem bírta a tempót a szíve. Amíg lesznek néptáncosok, népzenészek, emlékeznek rá.

Június 19-én 12 órakor lesz a gyászszertartás a Belvárosi temetőben.