Ellepték a kistanárok a gyakorlókat - Nem akarnak többen pedagóguspályára lépni, a képzési rendszerek csúsztak egybe

– Azt tudom, hogy a néhány szakon alig bírták összesakkozni, hogy mindannyiunk meg tudja tartani a kötelező óráit. Így az, hogy még válasszunk is, melyik osztályt és mikor szeretnénk tanítani, sokaknak szinte esélytelen volt – mesélte Kószó Eszter. Ő egy idén hospitáló tanárjelölt hallgató, akikből most kiemelkedően sok van Szegeden. A gyakorlóiskolákban így most rengeteg órát „kistanárok" tartanak, csak így oldható meg, hogy mindannyian megszerezzék a diplomához szükséges gyakorlatot.

Összecsúszott két évfolyam

– A zsúfoltság oka az, hogy a két típusú tanárképzésből most egyszerre áramlanak a gyakorlati helyekre a hallgatók. Ez a kapacitásainkat a végletekig kifeszíti, és 1-2 évig ez így is marad – magyarázta Forgács Tamás, az SZTE Tanárképző Központ főigazgatója. Mint elmondta, a régi, osztott képzés mesterszakáról még vannak diákok a rendszerben, ugyanakkor az új típusú, osztatlan tanárképzés első évfolyamai is eljutottak odáig, hogy már gyakorlati óráik vannak. A két évfolyam tehát összecsúszott. Mivel pedig nem lehet csökkenteni a hospitálással és tanítással eltöltött gyakorlati órák számát, most komoly logisztikára van szükség, hogy mindenkit elhelyezzenek.

Tanárhiány is van

– Igyekszünk más, külső iskolákat is bevonni a képzésbe, de a gyakorlóknak az elsődleges feladatuk ez, így most azok a legleterheltebbek – mondta a főigazgató. Hozzá tette: a legkritikusabb a történelem, illetve azok a tárgyak, amelyekből kevés a diákok óraszáma – mint például az etika és a filozófia. A hirtelen kistanárdömping tehát nem azt jelenti, hogy sokkal több lenne a hallgató, mint korábban – ezt Forgács Tamás is megerősítette. – De az végső soron örömteli, hogy nőnek a tanár szakos létszámok. A fizetésemelések és a Klebelsberg-ösztöndíj nagy segítség lehet, és az új típusú képzésben abban is szinte biztosak lehetünk, hogy aki tanárképzőre jön, az pedagógusként végez. Ettől függetlenül komoly tanárhiány van: a természettudományos területen néhol kifejezetten drámai már most is a helyzet, és nem szabad elfelejteni, hogy néhány éven belül sokan mennek el nyugdíjba is.

Kószó Eszter fizikát tanít a Ságváriban – matematikából még nehezebb volt gyakorlati időt találnia. Fotó: Kuklis István

Jó tanár akar lenni

Kószó Eszter sem pedagógusnak készült eredetileg, a főiskola első évében azonban megváltoztatta elképzelését, hogy fizikus legyen. – Vonzó volt a cél, hogy jó tanár legyek. Olyan, aki eléri, hogy a gyerek megérti a matekot vagy a fizikát, és nem fél tőle – magyarázta motivációját. Ez egyelőre erősebb, mint a tudat, hogy nehéz pályát választott.

– Az biztos, hogy ezekkel a szakokkal nem lesz nehéz elhelyezkednem, de megélni belőle – ahhoz képest, hogy mennyit tanultam és mennyit fogok dolgozni – csak szűkösen fogok. Sajnálom, hogy anyagilag és így erkölcsileg sem becsülik meg a pedagógusokat – mondta.

Eszter egy év múlva diplomázik. Az utolsó félévben már csak gyakorlata lesz, addig azonban még 15-15 órát kell tanítania mindkét szakján, miközben még maga is tanul és órákra jár. – Aki a végére hagyott még néhány nehéz tantárgyat, annak most nem könnyű ez az időszak. Többen ráadásul még saját órarendjüket sem tudják összeegyeztetni a kötelező tanításokkal, a zsúfoltság miatt pedig nincs is lehetőségük az ideális változtatásokra. Nehéz ez az időszak most így, de gyaníthatóan az életben sem lesz egyszerűbb dolgunk.