Szeged és környéke

2019.05.23. 09:51

Elsőévesek mentették meg egy oktató életét - Az idős férfi szíve focizás közben állt meg

Megmentette egy idős egyetemi oktató életét három elsőéves egyetemista. A fiatalok alig pár hónapja tanulták meg, hogyan kell újraéleszteni, mégsem féltek ezt élesben alkalmazni, amikor a férfi a sportcsarnokban összeesett mellettük.

Timár Kriszta

Dina Dániel és testnevelés szakos évfolyamtársai atlétikabemutatásra mentek nemrégiben a Topolya sori sportcsarnokba, hogy félévüket teljesítsék. A mellettük lévő teremrészben eközben oktatók egy csoportja kispályás focit játszott. Onnan szóltak át hozzájuk, hogy valaki összeesett.


– Nagyjából tízen lehettünk ott elsőéves hallgatók. Mindannyian berohantunk a terembe, de a legtöbben csak álltak és néztek. Igazából nem foglalkoztam azzal, ki tart velem, és ki nem: mivel mondták, hogy nincs légzése és pulzusa, tudtam, hogy nagy baj lesz, ha nem kap szívmasszázst. Ezért odamentem, és gondolkodás nélkül elkezdtem csinálni, amit néhány hónapja tanultunk – mesélte Dániel.


A testnevelés szakos hallgatók ugyanis tanulmányaik első félévében 30 órányi elsősegélyt és újraélesztést tanulnak. Katona Zsolt tanársegéd, a kurzus oktatója elmondta, ezek az ismeretek mindenkinek fontosak, a Nemzeti alaptantervben elbújtatva szereplő információk azonban nem elegendőek. – Mivel a mozgáshoz köthető a legtöbb baleset, fontos, hogy egy testnevelő tudja, hogyan kell ilyen helyzetben reagálni. Ráadásul tapasztalat, hogy a legtöbb esetben az első, akitől segítséget kérnek, éppen a tornatanár. Ezért tartjuk az elsőéveseknek ezt a gyakorlati kurzust.

Dina Dániel (jobbról) pár hónapja tanulta meg az újraélesztést Katona Zsolt óráin, mégsem félt azt élesben alkalmazni, amikor szükség volt rá. Fotó: Török János

Dina Dániel (jobbról) pár hónapja tanulta meg az újraélesztést Katona Zsolt óráin, mégsem félt azt élesben alkalmazni, amikor szükség volt rá. Fotó: Török János

Dina Dániel úgy fogalmazott, mindössze pár másodpercig gyűjtött csak bátorságot, mielőtt frissen szerzett tudását élesben is elkezdte volna alkalmazni – azt is csak azért, mert oda kellett lépnie egy felnőtthöz, hogy azt mondja neki: átveszi tőle az újraélesztést, amit ő elkezdett. További két társa, Brezovai Dániel és Besei Péter segített még neki: a három hallgató felváltva végezte a mellkaskompressziót a mentők kiérkezéséig. Bár az épületben volt félautomata defibrillátor, és azért el is indult valaki, végül nem használták.


– Amikor a mentők elvitték, csak az járt a fejemben, hogy vajon mindent jól csináltam-e. Az azonban mindenképpen jólesett, hogy a kiérkező szakemberek azt mondták: nekünk köszönhető, hogy a férfi túlélte – mesélte Dina Dániel, aki egyébként azóta sem találkozott az egyetemi oktatóval – nem is ismerte őt korábbról. – Annyit tudok, hogy valószínűleg maradványtünet nélkül felépül majd.


Katona Zsolt elárulta: ez volt az első eset, hogy hallgatója alkalmazta azt a tudást, amit az egyetemi kurzuson szerzett. – Azt gondolom, ez is mutatja a tantárgy jelentőségét. Sajnos hazánkban még mindig kevesen mernek segíteni, ha valakit ilyen helyzetben látnak: nem biztosak tudásukban, azt várják, hogy majd mások segítenek, illetve félnek, hogy csak rontanak a helyzeten. De ahogy ez az eset is mutatta, ilyenkor csak segíteni lehet. Hiszen ha Dánielék nem léptek volna közbe, az idős oktató már nem élne.

Címkék#Szeged

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!